Ujgur cirill ábécé

Az ujgur cirill ábécé ( Ujgur Kiril Yëziqi vagy UKY , Ujgur Kiril Jeziqi ) az ujgur nyelv írásához használt cirill ábécé , amelyet főleg a Kazahsztánban és más FÁK-országokban élő ujgurok használnak .

Történelem

1937 körül fejlesztették ki a Szovjetunióban a latin ábécé alternatívájaként, amelyet tizenegy évvel korábban, 1926-ban fejlesztettek ki, mert az ujgur nyelv romanizálása megerősíti az ujgur kapcsolatokat Törökországgal , amely áttért a latin ábécére. 1927-1928 között. [egy]

A Kínai Népköztársaság 1949- es kikiáltása után az orosz nyelvészek elkezdtek segíteni a kínaiaknak a kínai kisebbségi nyelvek kodifikálásában és a cirill alapú ábécé népszerűsítésében, így a kínai ujgurok is elkezdték használni a cirill ábécét.

A Szovjetunió és Kína közötti feszültség fokozódásával a kínaiak elutasították az ujgur cirill ábécét, és 1959-től új fejlesztésű, új ujgur ábécét kezdtek alkalmazni a kínai ujgurok körében , és ennek eredményeként visszaállították az arab ábécét , amely ma is megmaradt. használat. Az ujgur cirill ábécét továbbra is használták a Szovjetunióban , és jelenleg is használják Kazahsztánban és más FÁK-országokban, valamint a szovjet szabvány ujgur írásához [1] .

Ábécé

Levél HA EGY
A a [ ɑ ], [ a ]
ɘ ə [ ɛ ], [ æ ]
B b [ b ]
be [ w ], [ v ]
G g [ ɡ ]
Ғ ғ [ ʁ ], [ ɣ ]
D d [ d ]
Neki [ e ]
F [ ʒ ]
Җ җ [ d͡ʒ ]
W h [ z ]
Ésés [ i ], [ ɨ ]
Levél HA EGY
th [ j ]
K to [ k ]
Қ қ [ q ]
L l [ l ]
Mm [ m ]
N n [ n ]
Ң ң [ ŋ ]
Ó, ó [ o ], [ ɔ ]
Ө ө [ ø ]
P o [ p ]
R p [ r ], [ ɾ ]
C-vel [ s ]
Levél HA EGY
T t [ t ]
u u [ u ], [ ʊ ]
I Y [ y ], [ ʏ ]
f f [ f ], [ ɸ ]
x x [ χ ], [ x ]
Һ һ [ h ], [ ɦ ]
h h [ t͡ʃ ]
W w [ ʃ ]
yu yu [ ju ] _
Én vagyok [ ja ] _

Jegyzetek

  1. 1 2 Duval, Jean Rahman és Janbaz, Waris Abdukerim (2006), Bevezetés a latin írásmódú ujgurokba , Salt Lake City : University of Utah , p. 2 , < http://www.uyghurdictionary.org/excerpts/An%20Introduction%20to%20LSU.pdf > Archiválva 2017. október 11-én a Wayback Machine -nél 

Linkek