Üzbég törzsek

Hagyományosan úgy gondolják, hogy a nomád Desht-i-Kipchak eredetű kifejezés régi értelmében 92 „üzbég” klán és törzs létezik. Amint azt T. Sultanov modern történész megállapította, ez a 92 „fajta” tartalmazza „a legtöbb török ​​és néhány nem török ​​etnikai csoport nevét, amelyek abban az időben Közép-Ázsiában laktak”. [2]

Egy legenda szerint 92 ember ment Medinába, ahol Mohamed próféta háborújában vettek részt a hitetlenek ellen , és Szent Shah-i Mardan térítette őket az iszlám hitre. Ebből a 92 emberből a legenda szerint az „üzbég” törzsek származtak, amelyeket a szöveg Ilatiya köznéven is nevez. [3]

A mai napig több mint 18 listája ismert 92 üzbég törzsről, és mindegyik Maverannahr területén , vagyis a közép-ázsiai folyóköz oázisain készült. A legkorábbi lista a 16. századból, a legújabb a 20. század elejéről származik. Az egyik listát N. V. Hanykov jegyezte fel , aki 1841-ben Buharában tartózkodott. [négy]

Az üzbég törzsek listáját elemezve megállapítható, hogy a legtöbb három törzs nevével kezdődik: ming , yuz és kyrk .

Volt még az üzbég Deshtikipchak Uishun (Uysun) törzs is, amelynek csoportjait a taskenti és szamarkandi oázisban ismerik, eredetük az usunokra vezethető vissza [5] . Az üzbégek körében az uishun törzset tartják az egyik legősibbnek a 92 üzbég törzs közül, és bizonyos kiváltságokat élvezett [5] .

A Maverannakhrban összeállított 92 üzbég törzset tartalmazó listák egyikében olyan törzsek szerepelnek, amelyek Közép-Ázsia oázisaiban éltek jóval azelőtt, hogy Sheibani Khan meghódította a régiót. Például az Üzbegisztán Keletkutatási Intézetének gyűjteményéből származó 4330.3 kézirat listájában olyan nemzetségek találhatók, mint: barlas , katagan , kipchak , uz , naiman stb. [6]

A tekintélyes antropológus, K. Kun tanúsága szerint a modern üzbégek fajilag igen heterogén etnikai csoportot alkotnak, amelyek között megtalálhatók a „szélsőségesen kaukázusi” és az „erősen mongoloid” és sok a „különböző mértékben vegyes” egyén [7] .

Alisher Navoi költő a 15. században írt műveiben az "üzbég" etnonimát említette Maverannahr egyik etnikai csoportjának neveként. [8] .

A 17. századi költő , Turdy az üzbég etnonimáról írt, mint a Közép-Ázsia területén található 92 klán egyesítő elnevezéséről [9] .

Az orientalista German Vamberi, a 19. század közepén járt brit alattvaló azt írja, hogy ekkor már az üzbég törzsek voltak túlsúlyban a Kokandban, a Khiva kánságban és a Buharai Emirátusban, és az üzbégek ekkor egyesültek 32 fő törzs: Kungrad, Kipchak, Khitai (ktai), mangit, nox, naiman, kulan, kist, az, tas, sayat, dzhegatai, uighur, aibet, dormen, oshun, kanjigali, nagai, balgali, miten, jelair, kenegez , kanly, ichkili, bagurlu, alchin, achmaili, karakursak, birkulak, tyrkish, kettekeser és ming. A 19. század végén és a 20. század elején a különböző források már 903, 974 és 1025 üzbég törzset neveztek meg. A számbeli eltérések nyilvánvalóan két tényezőre vezethetők vissza.

Először is, az üzbég törzsek és klánok összetétele bonyolultabbá vált azáltal, hogy új törzsek és felosztások alakultak ki, valamint egyesek törzsszövetségbe léptek egymás között. Például a Yuz klán egy része , miután szövetséget kötött a Kyrk törzzsel, egy viszonylag független Yuz-Kyrk klánt hozott létre.

Másodszor, maguk a Dashti-Kipchak üzbégek, akik a seibanidák élén érkeztek erre a vidékre, csak azt a magot alkották, amely körül a Seibanida-dinasztia megalakulásakor Maverannahrban tartózkodó többi türk és török-mongol törzsek később egyesültek. Az üzbég törzsekhez csatlakozott, bár némi távolságot tartottak tőlük, számos mongol, oguz és más sztyeppei klán és törzs, amelyek behatoltak a térségbe a Chagataid időszakban, valamint azt megelőzően és utána. Néhányan közülük, például a mongol Csagatáj, Jelair, Barlos és mások törzsei fokozatosan eltürkizálódtak, átvették a türk nyelvjárásokat és áttértek az iszlámra, más, ősibb türk törzsek az oguzok, ujgurok, karlukok, kipcsakok maguk is hozzájárultak. a fent említett törzsek és maguk a Dashti-Kipchak eltörökösödésére, az üzbégekre, mert ők voltak a dialektusok hordozói, amelyek később meghonosodtak a régióban, és más törzsek is átvették őket.

Lista [10]

Jegyzetek

1. ↑ NEHÉZ Fegyverzetű UZBEK. SAFAVID IRÁN, 16. SZÁZAD KÖZEPE . Letöltve: 2014. február 12. Az eredetiből archiválva : 2020. június 26. (határozatlan)
2. ↑ Sultanov T. Az Aral-tenger vidékének nomád törzsei a XV-XVII. században // Az etnikai és társadalomtörténeti kérdések. M., 1982
3. ↑ Anyagok a Kirgiz és Kirgizisztán történetéhez. M. 1973, 202. o
4. ↑ Hanykov N.V. A buharai kánság leírása. SPb, 1843, 58-66
5. ↑ 1 2 V.I. Bushkov, L.S. Tolsztov. Közép-Ázsia és Kazahsztán lakossága (Esszé az etnikai történelemről)  (orosz)  // Faszok és népek: Gyűjtemény / G.P. Vasziljev. - M . : "Nauka", 2001. - Szám. 27 . - S. 154 . — ISBN 5-02-008738-6 .
6. ↑ Anyagok a Kirgiz és Kirgizisztán történetéhez. M., 1973, 210. o
7. ↑ Dubova N. A. Modern antropológiai aggregátumok és etnokulturális közösségek Közép-Ázsia területén // Races and peoples. 2001. évi 27. szám, 107. o
8. ↑ Alisher Navoiy. Mukammal asarlar hülye. 3 lakóépület Taskent, 1988,201-tét; Alisher Navoiy. Mukammal asarlar hülye. 4 széles. Taskent, 1989, 235. o
9. ↑ Turdy. Válogatott művek. Taskent, 1951, 33. o
10. ↑ Közép-ázsiai történelmi szerver – 92 üzbég-kazah törzs listája archiválva : 2014. december 19.

Linkek

• [1] http://media2.yangidunyo.org/2012/10/Uzbekskie_plemena_i_rodi.pdf ]
• A 92 üzbég-kazah törzs listája
• [hs020.radikal.ru/i700/1302/5f/5c2eaa467bc3.jpg Üzbég törzsek a 19. században]
• Üzbegisztán etnikai atlasza 2002