A megyei kongresszus az Orosz Birodalom paraszti ügyeinek egyik intézménye; közigazgatási-bírósági intézmény, felsőbbrendű a zemsztvo főnökök és városi bírák felett .
A megyei kongresszus volt a középső láncszem a bírói és közigazgatási intézményrendszerben ( volosi bíróságok , zemszti főispánok és városbírák , megyei kongresszusok, tartományi jelenlétek ), amelyek minden részét (a városi bírák kivételével) "parasztügyekkel foglalkozó intézményeknek" nevezték. ."
Ez a rendszer nem kereszteződött az általános joghatósági bíróságok rendszerével ( békebírók, békebírói kongresszusok , kerületi bíróságok , bírói kamarák , szenátus ), a bírósági és közigazgatási rendelkezések által hozott határozatok ellen nem lehetett fellebbezni. általános joghatóság.
A megyei kongresszusok, mint e rendszer összes többi intézménye (kivéve a volost törvényszékeket és a városi bírákat), egyszerre voltak közigazgatási és bírói testületek. Panaszokat fogadtak el a voloszti bíróságok bírósági határozatai ellen (a zemsztvo főnökökön keresztül), a zemsztvói főnökök bírósági határozatai és közigazgatási intézkedései, valamint a városi bírák bírósági határozatai ellen. A kerületi kongresszusok intézkedéseivel kapcsolatban a következő fokon – a tartományi jelenléthez – lehet panaszt benyújtani.
A megyei kongresszusokat az 1889-es "Parasztügyet ellátó intézmények szabályzata" hozta létre . A kongresszusok felváltották a már meglévő uyezd-t a paraszti ügyek jelenléte , az igazságszolgáltatás nélküli közigazgatási intézmények. A tovább működő békebírói kongresszusokról a bírói jogkörök egy része a kongresszusokra került , ahogyan a jogkörök egy része a békebíráktól a zemsztvo főnökökre és városbírákra került.
Azokban a megyékben alakultak a megyei kongresszusok, amelyekben bevezették az 1889 -es „Zemstvo kerületi főnökökről szóló szabályzatot” [1] .
A kongresszus két részre oszlott: bírósági és közigazgatási. Mindkét jelenlét minden tagja hivatalból bekerült ezekbe. A kongresszusnak volt egy titkára és egy kis irodája.
A nemesség megyei marsallja által vezetett kongresszus adminisztratív jelenléte minden zemszti főnökből , rendőrtisztből , a megyei zemszti tanács elnökéből és adóellenőrökből állt , akiknek telkei a megye vidékére estek.
A nemesi megyei marsall elnökletével a kongresszus bírói jelenléte a járásbíróság megyei tagjából , valamennyi zemsztvoi főnökből , városbíróból , a vármegye tiszteletbeli bíróiból állt. A bírósági jelenléten részt vett a járásbíróság szavazati joggal nem rendelkező alügyésze, aki a jelenlét kérésére véleményt nyilváníthatott az ügyekben.
A kongresszusok rendszerint havonta egyszer üléseztek.
Közigazgatási ügyekben a megyei kongresszusok hatásköre a következő volt:
A bírói kerületi kongresszusok a következő jogkörrel rendelkeztek:
Általános rendelkezés a parasztokról // Az Orosz Birodalom törvénykönyve. - (nem hivatalos szerk.). - 1912. - IX. köt., Függelék. - S. 1-82.