A törökök a XX. század 40-es éveiben jelentek meg Kazahsztánban, és több évtized alatt a köztársaság egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő etnikai közösségévé váltak. 2014. január 1-jén csaknem 105 000 török élt a köztársaságban, akik a 9. helyet foglalták el lakosságszámukat tekintve. A Kazah SSR lakosságának legutóbbi népszámlálásához képest számuk a köztársaságban több mint kétszeresére nőtt. A kazah törökök többnyire a köztársaság bennszülöttei, és grúz-mesketi származásúak (akhiska) [1] , bár az 1990-es évek eleje óta megjelentek Kazahsztánban is a Török Köztársaságból származó emberek [2] . A két csoport kulturális és nyelvi attitűdje nagyon eltérő: a kazahsztáni meszkéti törökök előszeretettel foglalkoznak külvárosi mezőgazdasággal, míg a törökországi bevándorlókat főleg az építőiparban, az olajtermelésben és az oktatásban foglalkoztatják.
Meszkheti törökök tömegesen érkeztek a KazSZSZK területére a grúz Meskhetiából a sztálini deportálások során. Dél-Kazahsztán falvaiban és Közép-Ázsia más köztársaságaiban telepedtek le. 1956-ig nem volt joguk lakóhelyet változtatni mindaddig, amíg el nem ismerik őket az elnyomás áldozataiként és rehabilitálják őket [3] . De miután megkapta, a többség inkább a köztársaságban maradt. Ráadásul Kazahsztán a 90-es évek eleji tömeges kivándorlás éveiben is migrációs vonzó ország maradt a törökök számára. Például a köztársaságból való kivándorlás csúcsának évében (1994) a kazahsztáni statisztikák szerint a köztársaság 25 fő nemzetisége közül csak a törökök (bár jelentéktelen) és a kazahok között volt pozitív egyenleg . 4] . Ezt követően Üzbegisztánból és Kirgizisztánból jelentős számú török költözött Kazahsztánba, bár ennek az etnikai csoportnak a növekedésének zömét a magas természetes szaporodás és a sokgyermekes hagyományok adják. A törökök legnagyobb koncentrációja Kazahsztánban Almati és Dzhambul régióban (mindegyikben több mint 30 000), Dél-Kazahsztánban (több mint 20 000) és Almati városban (több mint 5 000). Az elmúlt két évtizedben a törökök a dzsambuli régióban létszámban megelőzték az üzbégeket, és a 4. helyet szerezték meg. A robbanásszerű növekedésnek köszönhetően a 8. helyről a 4. helyre emelkedtek az Almati régió legnépesebb nemzetiségei között is. A szovjet időkben a mesketi törökök a Kazah Szovjetunió kolhoz-állami gazdaságrendszerében dolgoztak. Többségük már akkor is parcellát vezetett, melynek termékeit (tej, hús) Almati és más városok piacain értékesítették. Az almati agglomerációban több tucat olyan falu van, ahol tömören élnek törökök, és ahol arányuk elérheti a lakosság 60%-át is. Ide tartoznak olyan falvak, mint Saimasai , Bekbolat és mások.
2000 óta három nyelven adnak ki újságot - kazah, török és orosz ahiska. [5]
| Kazahsztán népei | ||
|---|---|---|
| Nemzeti többség | kazahok (13 497 891 vagy Kazahsztán lakosságának 70,35%-a) | |
| Nemzeti kisebbségek, több mint 10% | oroszok (2 981 946 vagy 15,54%) | |
| nemzeti kisebbségek, 1%-ról 10%-ra | ||
| nemzeti kisebbségek, 0,3%-ról 1%-ra |
| |
| nemzeti kisebbségek, 0,1%-ról 0,3%-ra | ||
| Nemzeti kisebbségek, kevesebb mint 0,1% |
| |
| A kazahsztáni 2021-es népszámlálás szerint | ||
| Török diaszpóra a világban | |
|---|---|
| Ausztrália és Óceánia |
|
| Ázsia |
|
| Amerika |
|
| Afrika |
|
| Európa |
|