Hármas királyság

A háromszéki királyság ( horvátul Trojedna kraljevina ) az Osztrák-Magyar Birodalom horvát államalanya, amely egyesítette Horvátország területeit., Szlavónia és Dalmácia ), és a Horvát Királyságból , a Szlavóniai Királyságból (a Horvát és Szlavóniai Királysággá egyesült ) és a Dalmáciai Királyságból állt , amelyeket egy perszonálunió egyesített a horvát korona alatt, amely viszont egy személyegyesült. egyesült a magyar koronával és része volt a Szent István Korona Földjének [1] .

Történelem

1848-ig a horvátok a magyarok és a bécsi Hofkriegsrat ( az Osztrák Birodalom udvari katonai tanácsa ) által is vitatott területekre támasztottak igényt [2] . Az 1848-as forradalmak során a horvát nacionalisták egy független Háromszék létrehozását javasolták, amely horvát kulturális és politikai unió lesz [3] . Horvátország politikai képviselői a birodalom eszméjét védték, és követelték a három királyság egyesülését. [4] .

Az 1867-es osztrák-magyar és az 1868-as magyar-horvát egyezmény után a magyarok Szlavóniával és az osztrákok katonai határigényei megszűntek, de Dalmácia az osztrák birodalomrészhez tartozó státuszát megtartották. Ennek ellenére az 1868-as magyar-horvát egyezmény 1. cikke a „ Szent István Korona Földjeként ” ismert területet „a Magyar Királyság és a Dalmáciai, Horvátországi és Szlavóniai Királyság államszövetségeként” határozta meg.

1874-ben Ivan Kukulevics-Szaktsinszkij a "Codex diplomaticus" [5] [6] című munkájában olyan levéltári dokumentumokat közölt, amelyek a Horvát, Dalmácia és Szlavóniai Királyságról szólnak:

A 19. század végére a Háromszék elismerése volt a Horvát Független Néppárt fő célja.[7] [8] és a Dalmáciai Néppárt[9] .

Jegyzetek

  1. ↑ Jakić, Ivana; Balta, Iván. Pregled zbivanja u predpreporodnom i preporodnom razdoblju do osnivanja političkih stranaka (1841.)  (Cro.)  // Povijesni zbornik: godišnjak za kulturu i povijesno nasljeđe. - Eszéki Egyetem Filozófiai Kar, 2007. - Svibnja ( 1. köt. ). — Str. 273-284 . — ISSN 1846-3819 . Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 12.
  2. ↑ Romsics Ignác, K. Király Béla. Geopolitika a Duna-régióban. - 1999. - S. 177.
  3. ↑ Korunić, Petar. Hrvatski nacionalni program i društvene promjene za revolucije 1848/49. godine  (horvát)  // Folyóirat - Horvát Történeti Intézet. - Zágrábi Egyetem Filozófiai Kar, 1999. - Travnja ( 31. köt. ). — Str. 12-13 . — ISSN 0353-295X . Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 12.
  4. ↑ Ivo Goldstein, Nikolina Jovanovic. Horvátország: történelem. – C. Hurst & Co. Kiadók. - 1999. - S. 68, 77, 102-103. — ISBN 1-85065-525-1 .
  5. ↑ Kukuljevic-Sakcinski, Ivan von [Hrsg.]. – Zágráb (1874), Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae [1] Archiválva : 2018. szeptember 12. a Wayback Machine -nél
  6. ↑ Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, 1–2. kötet, Tiskom D. Albrechta, 1874, [2] Archiválva : 2021. november 19. a Wayback Machine -nél
  7. ↑ Charles Jelavich, Barbara Jelavich, The Establishment of the Balkan National States, 1804–1920 , University of Washington Press, 1977, p. 253 Archivált : 2017. február 16. a Wayback Machine -nál
  8. ↑ Romsics Ignác, K. Király Béla. Geopolitika a Duna-régióban. - 1999. - S. 178.
  9. ↑ Barbara Jelavich, A Balkán története: Huszadik század , 1999-es kiadás, 57. o., "A Nemzeti Párt [Dalmáciában] egyesülni akart Horvátországgal, hogy megalakítsa az újjáalakult Háromszéket."