A hagyományos tudás olyan tudás, know-how , készségek, innovációk vagy gyakorlatok, amelyek nemzedékről nemzedékre öröklődnek, és az őslakosok vagy helyi közösségek hagyományos életmódjának részét képezik . [egy]
A folklórtól eltérően ez az emberi élettel, környezetével kapcsolatos alkalmazott tudás.
A hagyományos ismeretekre példák a jógagyakorlatok , a nem hagyományos gyógyszerek ( ginzeng , múmia stb.), a gyógyító módszerek (például akupunktúra ), a harcművészetek .
A hagyományos tudás gazdaságos és energiahatékony, és általában környezetbarát.[ bizonytalanság ] Kereskedelmi szempontból vonzóvá válva megfelelő jogi védelmet igényelnek, amihez kapcsolódóan a hagyományos tudás védelmének nemzetközi rendszere alakul ki.
A külföldi országokban megjelent egy speciális „hagyományos őslakos tudás” kifejezés, amely alatt „kultúrán, valláson és etikán alapuló tudásrendszert értünk, amely az őslakosok és ökoszisztémáik kölcsönhatására irányul”. A hagyományos őshonos ismeretek lehetővé teszik az emberek és környezetük, növény- és állatfajok közötti kapcsolatok megértését; bemutatni a hagyományos gazdasági tevékenységek értékét; bemutatni a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás előnyeit; olyan társadalmi intézményeket ír le, amelyek alakítják a társadalmi emlékezetet és megerősítik a társadalmi normákat. Emellett dinamikusak, és potenciálisan hatékony eszközöket és módokat tartalmaznak a változó külső feltételekhez való alkalmazkodásra [2] .
A Szellemi Tulajdon Világszervezetének tagállamai 2000 -ben létrehozták a Szellemi Tulajdonnal, Genetikai Erőforrásokkal, Hagyományos Tudással és Folklórral foglalkozó Kormányközi Bizottságot, 2009 -ben pedig megállapodtak egy olyan „nemzetközi jogi eszköz” (vagy eszközök) kidolgozásában, amelyek hatékony védelmet nyújtanak. a hagyományos tudás, a genetikai erőforrások és a hagyományos kulturális kifejezések (a folklór kifejezései) ellen. [3]
Jelenleg a hagyományos tudás jogi védelmének két formája van kidolgozás alatt: [3]
2007- ben elfogadták a Kirgiz Köztársaság „A hagyományos ismeretek védelméről” szóló törvényét, amely szerint a hagyományos ismeretek jogi védelme regisztráció alapján keletkezik. Az a személy, aki nem rendelkezik hagyományos tudás birtokosával, a közte és a hagyományos tudás birtokosa közötti megállapodás megkötése mellett kaphat jogot a nyilvántartott hagyományos ismeretek felhasználására . A megállapodásnak szükségszerűen rendelkeznie kell a Helyi Közösségfejlesztési Alapba vagy a Hagyományos Ismeretek Felhasználási Rendszerfejlesztési Állami Alapjába történő befizetések levonásáról a hagyományos tudás felhasználásáért. [négy]