Teresva

Teresva ( ukránul Teresva ) városi jellegű település Ukrajna Kárpátaljai régiójában, a Tyachevszkij járásban . Tereszvjanszkaja településközösség közigazgatási központja .

Földrajzi hely

A Tisza folyó völgyében [2] , a Teresva folyó [3] találkozásánál, Tyachivtól 10 km-re található .

Történelem

A falu a XIV. század első felében keletkezett [3] . A település nevét annak a folyónak a nevéről kapta , amelynek partján található.

1373-ban Teresvát a magyar király a volosi helytartónak adományozta [4] .

Az 1715-ös összeírás szerint 31 háztartás volt a faluban, lakói mezőgazdasággal (leginkább kukoricát és zabot termesztettek) és állattenyésztéssel foglalkoztak [4] .

Az 1914- es első világháború kitörése után a falu a frontövezetben volt. Ausztria-Magyarország 1918 végi összeomlása után Teresva Magyarország területén maradt, de 1919 áprilisában a román csapatok elfoglalták. 1919 júniusában csehszlovák csapatok váltották fel őket, majd a falu Csehszlovákia része lett [4] .

Az 1938-as müncheni egyezmény után Csehszlovákia helyzete bonyolultabbá vált, 1939. március 14-én kikiáltották Szlovákia függetlenségét , és még aznap a magyar csapatok támadásba lendültek Kárpátalján , Teresva pedig Magyarország része lett. [4] .

1944. október 24-én a falut a Vörös Hadsereg 17. gárda-lövészhadtestének alakulatai foglalták el, itt népbizottságot választottak, majd 1945-ben Kárpátalja részeként a Szovjetunió része lett [4] .

1957-től városi jellegű település [4] [3] . 1976-ban fafeldolgozó üzem , gépészeti javító üzem, valamint gyümölcslé és borgyár működött [2] .

1983-ban a község lakossága 6,6 ezer fő volt, volt fafeldolgozó üzem, gépészeti javító üzem, malomüzem, gyümölcslé- és borgyár, a Tyachev kerületi mezőgazdasági gépek, a Tyachev kerületi mezőgazdasági kémia, az alsó raktár. az Ust-Chornyansky fafeldolgozó üzem, egy háztartás, egy középiskola, egy kórház, egy kultúrház , egy mozi és öt könyvtár [3] .

1989 januárjában a lakosság száma 7204 [5] volt .

A lakosság száma 2013. január 1-jén 7594 fő volt [6] .

Közlekedés

Teresva egy csomóponti vasútállomás [3] a Solotvino  - Batevo [2] vonalon , ahonnan leágazások indulnak el a Chop , Solotvino és Kimpulunga ( Románia ) állomásokra. 1998 - ig keskeny nyomtávú vasút is közlekedett Ust-Chorna faluba ( 1998 -ban egy árvíz következtében elpusztult, 2003 -ra teljesen lebontották ).

Emellett az Ungvár  - Rakhiv autópálya is áthalad a falun .

Közgazdaságtan

• „Teresva” vasúti határellenőrzési pont a román határon, amely az Állami Határőrség Nyugati Regionális Igazgatósága Chop határrendészeti kirendeltségének illetékességi területén található [ 7] . 2007 óta nincs személyszállítás, csak teherszállítás.
• Mechanikai javító üzem (nem üzemel)

Jegyzetek

1. ↑ Ukrajna látszólagos lakosságának száma 2020. szeptember 1-jén. Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálata. Kijev, 2020. 32. oldal
2. ↑ 1 2 3 Teresva // Nagy Szovjet Enciklopédia. / szerk. A. M. Prokhorova. 3. kiadás M. 25. kötet, "Szovjet Enciklopédia", 1976.
3. ↑ 1 2 3 4 5 Teresva // Ukrán szovjet enciklopédia. 11. kötet 1. könyv. Kijev, "Ukrainian Soviet Encyclopedia", 1984. 118. o
4. ↑ 1 2 3 4 5 6 Teresva, Tyachivsky járás, Kárpátaljai régió // Az ukrán RSR helységének és erőinek története. Kárpátaljai régió. - Kijev, az URE AN URSR fő kiadása, 1969.
5. ↑ 1989-es szövetségi népszámlálás. Az Uniós köztársaságok városi lakossága, területi egységeik, városi települések és városi területek nemek szerint . Letöltve: 2018. március 2. Az eredetiből archiválva : 2012. január 18.. (határozatlan)
6. ↑ Ukrajna látszólagos lakosságának száma 2013. szeptember 1-jén. Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálata. Kijev, 2013. 62. oldal . Letöltve: 2018. március 2. Az eredetiből archiválva : 2013. október 12.. (határozatlan)
7. ↑ Nyugati regionális közigazgatás archív másolata 2021. augusztus 28-án a Wayback Machine -nél // az Ukrán Állami Határőrség hivatalos webhelye

Linkek

• Számlakártya az ukrán BP honlapján
• Teresva - Ust-Chorna keskeny nyomtávú vasút az EMB honlapján . Archiválva az eredetiből 2012. július 12-én. (határozatlan)