Azok, akik szeretnek engem, vonattal mennek | |
---|---|
Ceux qui m'aiment prerendront le vonat | |
Műfaj | Dráma |
Termelő | Patrice Chereau |
Termelő | Charles Gasso |
forgatókönyvíró_ _ |
Daniel Thompson Patrice Chereau Pierre Trividic |
Operátor | Eric Gauthier |
Zeneszerző |
|
gyártástervező | Jean-Pierre Laforce [d] és Guillaume Sciama [d] |
Filmes cég |
• Telema • Canal+ • France 2 Cinema • France 3 Cinema • Azor Films |
Időtartam | 122 perc |
Költségvetés | 8 500 000 €. [egy] |
Ország | Franciaország |
Nyelv | Francia |
Év | 1998 |
IMDb | ID 0118834 |
Azok, akik szeretnek, vonattal mennek ( franciául: Ceux qui m'aiment prendront le train ) egy francia filmdráma, amelyet 1998-ban rendezett Patrice Chereau rendező. A szalag részt vett az 51. Cannes-i Filmfesztivál fő versenyprogramjában, és versengett a fődíjért - az Arany Pálmáért. A filmet 11 kategóriában jelölték az 1999-es Cesar Film Awardsra, ebből 3-at megnyert.
Limoges-ban meghalt Jean-Baptiste művész, aki hagyatékában hagyta, hogy az egyik tartományi városban temessék el testét. Közvetlenül a halála előtt Jean kiejtett egy meglehetősen érthetetlen mondatot: "Azok, akik szeretnek engem, vonattal mennek." És most a párizsi pályaudvaron összegyűlnek mindazok, akik Jean életében egy bizonyos helyet foglaltak el: egykori drogos feleségek, AIDS-es szerelmesek, transzvesztita fiak és egyszerűen csak emberek a saját problémáikkal és komplexusaikkal. A tarka tömeg rendszeresen zajong, keresve üres helyeket a Limoges-ba tartó vonaton, az emberek egymásba ütköznek, az elhunyt könyörületéről és erényéről szórnak, csevegnek az életről és emlékeznek a régi sérelmekre. Sokan dühösek voltak, amiért a tartományokba kell menniük, de már az utazás során az irritáció emancipációba kezd átalakulni. Az idős művész fiai közül csak egy marad a pálya szélén – ő egyedül vezet egy autóban apja koporsójával, és mint minden utazó, csak a szexre, a drogokra, a versenyre és az elveszett szerelemre gondol.
Limoges-ban minden érkezőnek lesz egy rövid temetési szertartása a helyi temetőben és egy nagy üres házban, amelyben ismét hosszú beszélgetések, leszámolás a régi sérelmek emlékeivel. Ismét szóba kerül, hogy a testvérek közül melyiket szerette jobban és melyikük volt méltóbb a szeretetére, ki látogatta gyakrabban az öreget, ki segített többet. Megint lesz régi beszéd a volt feleségekről és a volt szeretőkről; az önmagukban és érzéseikben összezavarodott emberek szerelmet vallanak egymásnak, és minden bűnnel vádolják egymást. Alkalmanként az emberek emlékeznek arra az alkalomra, amelyen valamennyien összegyűltek Limoges-ban, és jó szavakat mondanak az elhunytról.
Színész | Szerep |
---|---|
Pascal Greggory | Francois |
Valeria Bruni-Tedeschi | Clare |
Károly Berlin | Jean Marie |
Jean-Louis Trintignant | Lucien Emmerich/Jean-Baptiste Emmerich |
Bruno Todeschini | Louis |
Vincent Perez | Vivien |
Dominique Blanc | Catherine |
Roshdi Zem | Thierry |
Olivier Gourmet | Bernard |
Év | Jutalom | Kategória | jelölt | Eredmény |
---|---|---|---|---|
1998 | Cannes-i Filmfesztivál | Arany Pálma | Azok, akik szeretnek engem, vonattal mennek | Jelölés |
Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál | Arany Hugo | Jelölés | ||
1999 | Cesar-díj | Legjobb film | Azok, akik szeretnek engem, vonattal mennek | Jelölés |
Legjobb Irány | Patrice Chereau | Győzelem | ||
Legjobb színész | Pascal Greggory | Jelölés | ||
Legjobb mellékszereplő | Vincent Perez | Jelölés | ||
Jean-Louis Trintignant | Jelölés | |||
Legjobb női mellékszereplő | Dominique Blanc | Győzelem | ||
Legjobb eredeti vagy adaptált forgatókönyv | Daniel Thompson , Patrice Chereau , Pierre Trividic | Jelölés | ||
A legjobb operátori teljesítmény | Eric Gauthier | Győzelem | ||
A legjobb táj | Sylvain Chauvelo, Richard Peduzzi | Jelölés | ||
Legjobb szerkesztés | François Guedigier | Jelölés | ||
Legjobb Hang | Guillaume Siama, Jean-Pierre Laforce, Nadine Muse | Jelölés | ||
2000 | Brit Független Filmdíj | A legjobb külföldi független film | Azok, akik szeretnek engem, vonattal mennek | Jelölés |