Tyros-2 | |
---|---|
Vevő | NASA |
Operátor | NASA [1] és Environmental Science Services Administration [d] [1] |
Feladatok | Meteorológiai megfigyelések a LEO -val |
Indítóállás | Cape Canaravel LC-17A |
hordozórakéta | Thor Delta |
dob | 1960. november 23 |
Deorbit | 2014. május 18. [2] |
COSPAR ID | 1960-016A |
SCN | 00063 |
Műszaki adatok | |
Súly | 127 kg |
Átmérő | 107 cm [3] |
Az aktív élet teljes élettartama | 376 nap |
Orbitális elemek | |
apocenter | 394 km |
percenter | 374 km |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Tiros-2 (angolul TIROS-2 ) egy forgásstabilizáló meteorológiai műhold. Ez a második a meteorológiai megfigyelésekre szolgáló televíziós infravörös műholdak sorozatában . A Tyros 2-t 1960. november 23-án , UTC 11:13:03-kor indították fel egy Thor -Delta rakéta Cape Canaveralból .
Névlegesen az űrszonda 1961. január 22- ig működött . A műhold 98 percenként megkerülte a Földet 48,5°-os dőléssel.
A műhold 8–12 ford./perc forgási sebességet tartott fenn öt, egymással átlósan ellentétes pár kis szilárd hajtóanyagú tolóerő segítségével. A forgástengely 1-2°-on belül állítható egy mágneses orientáló eszközzel, amely 250 huzalfordulatból áll az űrhajó külső felületén. Az űrhajóban indukált mágneses tér és a Föld mágneses tere közötti kölcsönhatás biztosította a szükséges nyomatékot az állásszabályozáshoz. Névlegesen az űrszonda 1961. január 22- ig működött . [négy]
A Tyros-2-t 9260 szilícium napelem hajtotta, amelyek mérete 1 x 2 cm. Két független tévékamera alrendszere volt a felhőtakaró rögzítésére, valamint egy ötcsatornás, közepes felbontású pásztázó radiométer, valamint egy kétcsatornás kis felbontású, nem pásztázó radiométer a Föld és légköre sugárzásának mérésére. [5]
|
|
---|---|
| |
Az egy rakétával indított járműveket vessző választja el ( , ), a kilövéseket egy pont ( · ) választja el. A sikertelen indítások dőlt betűvel vannak jelölve. |