| Falu | |
| Öreg Burtyuk | |
|---|---|
| fej Iҫke Bortok | |
| 55°43′11″ é SH. 54°33′44″ K e. | |
| Ország | Oroszország |
| A szövetség tárgya | Baskíria |
| Önkormányzati terület | Krasznokamszkij |
| községi tanács | Novoburinszkij |
| Történelem és földrajz | |
| Első említés | 1641 |
| Korábbi nevek | Burtyukovo |
| Időzóna | UTC+5:00 |
| Népesség | |
| Népesség | ↘ 364 [1] ember ( 2010 ) |
| Nemzetiségek | tatárok, baskírok |
| Hivatalos nyelv | baskír , orosz |
| Digitális azonosítók | |
| Irányítószám | 452947 |
| OKATO kód | 80237825007 |
| OKTMO kód | 80637425131 |
Old Burtyuk ( bashk. Iҫke Bөrtөk ) egy falu az Orosz Föderációhoz tartozó Baskír Köztársaság Krasznokamszkij kerületében . A Novoburinsky Falutanács része .
Távolság: [2]
A falut a kazanyi úti Garey volost baskírjai alapították saját birtokukon.
A 16. század végén keletkezett Burtyuk (Bertek) falu, amely a befolyásos örökségről, Burtyuk Kudabakhtinról kapta a nevét, aki arról volt ismert, hogy védőlevelet kapott Mihail Fedorovics cártól .
"7149 nyarán, március 3-án, 27. napon a jasas baskírok Burtyuchka Kudabakhtin, Bekbovka Bisarin és falusi bajtársaik, valamint Lev Afanasyevich Pleshcheev kormányzó petíciót nyújtottak be, és a petícióban azt írták: örökségük. évszázadok óta apáik és nagyapáik, a régi Gnilo Tanyp folyó a Belja folyótól Burtyukovy faluig felfelé az állatok és a halászat és a fedélzeti menedékek és a komló az arms mentén, az oroszok érkeznek örökségükbe - Vjatchanok és Sarapuliák és Berezovtsy – télen és nyáron, valamint a Tanyp folyóban élő örökségükben az orosz emberek kerítőhálóik, szellőzőnyílásaik és hálóik erejével halat fognak, komlót tépnek a folyók mentén, méheket vágnak és igazítanak, és hogyan lovagolni abban a folyóban örökségükben, és a megérkező oroszok megtörik őket, és a baskírok Girey volostájának uralkodója, Burtyuchka Kudabakhtin, Bekbov Bisarin és elvtárs megparancsolja nekik, hogy adjanak takaréklevelet azoktól az oroszoktól Mihail Fedorovics egész Oroszország szuverén cárja és nagyhercege, L. A. Plescseev vajda rendeletével megtakarítási levelet adott nekik, hogy ezentúl az orosz nép, a vjatcsánok, a sarapuliak és a berezoszkijek télen és nyáron nem léphetnek be a folyóba. örökségük Tanypben, halaik erõszakával kerítõhálóval, nem fognak szellõzõkkel és hálókkal, és nem hordanak komlót a karok mentén, és nem vágnak és nem rögzítenek méheket méhekkel, nem törik meg az utat abban a folyóban. apai örökség. L. A. Plescseev vajda Ufa város pecsétjét csatolta ehhez a takaréklevélhez.
Nyilvánvalóan az oklevél átvétele utólag nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Burtyuk község az azonos nevű tyuba központjává alakuljon át.
Az első telepes fia is ismert. Az 1664-ben, azaz a baskír felkelés idején Menzelinszk városában tartózkodó túszok között volt Kutlugush Burtyukov, a Garey volost állambeli Burtyuk falu lakosa. Helyére egy falubeli Urazai Ulmyasov kellett, aki csak Ufa városában tartózkodott.
A XVIII. század közepén. a lakosok egy része elvált Burtyuk falutól és megalapította az Új Burtyukot (Yany Bertek). 1795-ben két falut jegyeztek fel.
7179-ben (1681) a bennszülött falu votchinnikijei megtakarítások emlékére elfogadták a Teptyar birtokra költözött jasak Marit. Aztán itt telepedtek le a jasak tatárok, akikből Teptyarok is lettek.
1762-ben a mariakat 18 férfi léleknek tekintették. 1795-ben Stary Burtyuk faluban 74 baskír élt 10 háztartásban, és 14 teptyar 2 háztartásban. Novy Burtyuk falu az őslakos településhez hasonlóan a folyó jobb partján terült el. Rott (Ole) Tanyp. 10 baskír háztartásból állt, 65 lakossal.
| Népesség | ||
|---|---|---|
| 2002 [3] | 2009 [3] | 2010 [1] |
| 346 | ↗ 371 | ↘ 364 |
A 2002-es népszámlálás szerint az uralkodó nemzetiségek a tatárok (67%), a baskírok (31%) [4] .