Város | |||||
Szretenszk | |||||
---|---|---|---|---|---|
|
|||||
é. sz. 52°15′. SH. 117°43′ K e. | |||||
Ország | Oroszország | ||||
A szövetség tárgya | Zabaykalsky Krai | ||||
Önkormányzati terület | Szretenszkij | ||||
városi település | Szretenszk városa | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Alapított | 1648-ban vagy 1689-ben | ||||
Korábbi nevek | Stretensky Ostrog, Stretensk | ||||
Város | 1775 és 1926 | ||||
Négyzet |
|
||||
Középmagasság | 490 m | ||||
Időzóna | UTC+9:00 | ||||
Népesség | |||||
Népesség | ↘ 6353 [1] ember ( 2021 ) | ||||
Katoykonym | sretenets, sretenets | ||||
Digitális azonosítók | |||||
Telefon kód | +7 30246 | ||||
Irányítószám | 673500 | ||||
OKATO kód | 76240501000 | ||||
OKTMO kód | 76640101001 | ||||
Egyéb | |||||
sretenskadm.rf | |||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Szretenszk egy város Oroszországban a Transzbajkál területén . A Sretensky kerület közigazgatási központja , Szretenszk város városi települése .
1689-ben alapították orosz felfedezők téli kunyhónak, amiből később börtön, majd város lett. Neve a kápolnáról, amelyet az Úr bemutatásának napján szenteltek fel . 1775 óta - Szretenszk megyei város ; 1798-ban kozák faluvá, 1926-tól Szretenszk városává alakították [2] .
A Shilka folyó jobb és bal partján található , Chitától 385 km - re keletre . A vasútvonal végállomása a Kuenga állomástól ( Dunaevo faluban található ).
1648-1689 között alapították Sretensky börtönként . 1775 - ben városi rangot kapott , és a Szretenszkij járás központja lett , először Uda tartomány részeként , amely Irkutszk tartományhoz tartozott , majd az irkutszki alkirály Nerchinszk régiójának részeként . 1782-ben Szretenszk lakossága 100 fő volt: 34 kereskedő, 14 filiszter, 21 kézműves, 29 udvari ember, egy pap és egy hivatalnok. 1790. október 26-án II. Katalin rendeletével a város megkapta a címert a következő leírással: „Ezüst tuskákat helyeznek el egy kék mezőben, annak jeleként, hogy a város közelében ezüstércek találhatók. , ahol össze vannak olvasztva.” A címer képe a régió ezüstkohóit, bányáit és lelőhelyeit jelképezi. Az ezüstbányászat itt csaknem másfél évszázadig tartott, 1704-től 1803-ig az ezüstgyárak 22 405 font ezüstöt adtak Oroszországnak.
1798-tól bányász- és ipari falu, 1851-től a kozák falu központja, 1872-től 1918-ig a Transbajkál kozák hadsereg 3. katonai osztályának része [3] .
1912-ig ez volt a Transzszibériai Vasút végállomása és a legfontosabb átrakodási pont, ahol a vagonokban érkezett rakományokat átrakodták a folyami hajókra, és a Shilka és az Amur folyók mentén továbbították kelet felé .
1926. január 26-án Szretenszk városi rangot kapott, és a Szretenszkij kerület és a Szretenszkij kerület központja lett.
Szretenszk éghajlata élesen kontinentális, monszun jellemzőkkel.
Index | jan. | február | március | április | Lehet | június | július | augusztus | Sen. | október | november | december | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Abszolút maximum, °C | 0.2 | 3.1 | 18.4 | 27.3 | 33.6 | 41.3 | 39.7 | 36.7 | 31.4 | 26.7 | 11.7 | 2.6 | 41.3 |
Átlagos maximum, °C | −23.4 | −16.1 | −4.3 | 8.0 | 17.4 | 24.3 | 26.1 | 23.2 | 16.5 | 6.3 | −9.5 | −21.2 | 3.9 |
Átlaghőmérséklet, °C | −29.3 | −23.9 | −12.6 | 0.9 | 9.6 | 16.5 | 19.5 | 16.8 | 9.7 | −0,2 | −15.5 | −26.6 | −2.9 |
Átlagos minimum, °C | −35.1 | −31.6 | −20.9 | −6.1 | 1.7 | 8.6 | 12.9 | 10.4 | 2.8 | −6.9 | −21.6 | −31.9 | −9.8 |
Abszolút minimum, °C | −50,7 | −48.6 | −40 | −24.7 | −10.2 | −4 | 0.6 | −2.6 | −16.1 | −29.3 | −41.1 | −48.4 | −50,7 |
Csapadékmennyiség, mm | négy | 3 | 5 | tizennégy | 28 | 54 | 98 | 83 | 42 | 12 | nyolc | 6 | 357 |
Forrás: World Climate Climate Data Archive |
Népesség | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
1780 [4] | 1782 [5] | 1897 [6] | 1926 [6] | 1931 [6] | 1939 [7] | 1959 [8] |
336 | ↘ 100 | ↗ 1400 | ↗ 8600 | ↗ 12 300 | ↗ 13 500 | ↗ 15 138 |
1970 [9] | 1979 [10] | 1989 [11] | 1992 [6] | 1996 [6] | 1998 [6] | 2001 [6] |
↘ 13 805 | ↘ 13 414 | ↘ 10 445 | ↘ 10 300 | ↘ 9400 | ↘ 9300 | ↘ 9100 |
2002 [12] | 2003 [6] | 2005 [6] | 2006 [6] | 2007 [6] | 2009 [13] | 2010 [14] |
↘ 8192 | ↗ 8200 | ↘ 7900 | → 7900 | → 7900 | ↗ 7913 | ↘ 6850 |
2011 [6] | 2012 [15] | 2013 [16] | 2014 [17] | 2015 [18] | 2016 [19] | 2017 [20] |
↗ 6900 | ↘ 6737 | ↘ 6678 | ↘ 6609 | ↘ 6608 | ↗ 6621 | ↗ 6643 |
2018 [21] | 2019 [22] | 2020 [23] | 2021 [1] | |||
↘ 6581 | ↘ 6524 | ↘ 6433 | ↘ 6353 |
A 2020. évi összoroszországi népszámlálás szerint 2021. október 1-jén a város az 1044. helyen állt az Orosz Föderáció 1117 [24] városa közül [25] .
Felkerült a Bajkál-túli terület erdőtüzekkel fenyegetett településeinek listájára [26] .