Shilkinsky kerületben

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. augusztus 25-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
kerület / önkormányzati terület
Shilkinsky kerületben
Zászló Címer
51°51′ s. SH. 116°02′ kelet e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Zabaykalsky Krai
Magába foglalja 14 önkormányzat
Adm. központ Shilka város
kerületi vezető Vorobjov Szergej Vladislavovics
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1926. január 4
Négyzet

6074,09 [1]  km²

  • (20. hely)
Időzóna MSK+6 ( UTC+9 )
Népesség
Népesség

↘ 38 291 [ 2]  ember ( 2021 )

  • (3,81%,  5. )
Sűrűség 6,3 fő/km²
Hivatalos nyelv orosz
Digitális azonosítók
OKATO 76 254
OKTMO 76 654
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Shilkinsky körzet  közigazgatási -területi egység ( raion ) és település ( községi körzet ) az Orosz Föderáció Bajkál-menti területén .

A közigazgatási központ Shilka városa .

Földrajz

A kerület a Bajkál-túli terület központi részén található . A régió túlnyomórészt sík és alacsony hegyvidéki területeket foglal el az Ingoda , Shilka , Onon folyók folyásánál . A Borschovochny, Mogoytuysky és Nerchinsko-Kuenginsky gerincek határolják a folyóközöket. A folyóparti Ingodinszkaja síkságot középhegységi területek váltják fel 1000-1200 m magasságban. Építőanyag-, barnaszén- , aranylelőhelyek találhatók: Aprelkovszkoje aranylelőhely , Fighter - akvamarin , topáz , füstkvarc lelőhely, Zavitinszkoje ritkafém lelőhely Ingodinszkoje felszín alatti víz lelőhely, Kanginskoye színes kövek lelőhely, Turmalin poliásványi véna, Sztrelkinszkoje berill előfordulása , Shambolikha burkolókő lelőhely stb.

Éghajlata élesen kontinentális, forró nyárral és hideg telekkel, kevés hóval. A júliusi átlaghőmérséklet +18 ÷ +20 °C (maximum +38 °C), januárban -28 ÷ -30 °C (abszolút minimum -47 °C). A csapadék mennyisége nem haladja meg a 300-400 mm/év értéket. Különösen száraz tavaszi és korai. nyár. A vegetációs időszak időtartama 120-150 nap. A járás területén az Ingoda , Onon , Shilka folyók folynak át . Gyakoriak a lisztes-meszes mélyfagyás, réti-csernozjom és permafrost réti-erdőtalajok, a hegyvidéken - alacsony mésztartalmú mélyfagyos csernozjomok, amelyek fagyos-tajga szikes talajokká alakulnak. Az erdők főleg hegyi vörösfenyőből állnak. A fátlan területeket főként tansy, csenkesz és vostrets sztyeppék foglalják el. Az erdei sztyepp gerinces síkságokra és alacsony hegyekre jellemző. A folyóvölgyekben nyirkos kalászosok és egyéb rétek sásos erdőkkel és cserjés helyekkel kombinálva.

Történelem

A körzet 1926. január 4- én alakult meg .

Népesség

Népesség
2002 [3]20072009 [4]2010 [5]2011 [6]2012 [7]2013 [8]2014 [9]2015 [10]
47 453 45 990 45 671 43 194 43 156↘42444 _ 41 945 41 195 40 704
2016 [11]2017 [12]2018 [13]2019 [14]2020 [15]2021 [2]
40 234 39 772 39 428 39 024 38 583 38 291
Urbanizáció

A járás lakosságának 67,8%-a városi körülmények között él ( Shilka városa , Pervomajszkij és Kholbon ).

Önkormányzati-területi struktúra

A községi körzet 14 települést foglal magában , köztük 3 városi és 11 vidéki települést [16] [17] :

Nem.Önkormányzati
szerv
közigazgatási
központja

Települések száma
_
Népesség
(fő)
Terület
(km²)
1e-06városi települések
egyPervomaiskoyePervomajszki városnégy 11 842 [2]295,99 [1]
2HolbonskoeHolbon _2 2689 [2]108.06 [1]
3ShilkinskoeShilka város2 12 850 [2]353,57 [1]
3.000002Vidéki települések
négyBogomjagkovszkojeBogomyagkovo falunégy 943 [2]920,60 [1]
5VerkhnekhilinskyFelső Khila falu3 922 [2]313,15 [1]
6GalkinszkojeGalkino falunégy 997 [2]385,62 [1]
7KazanovszkojeKazanovo falu2 1874 [2]570,16 [1]
nyolcMirsanovszkojeMirsanovo falu3 751 [2]449,89 [1]
9NovoberezovskoeNovoberezovskoe falunégy 720 [2]309,58 [1]
tízNomokonovskoeNomokonovo falu3 494 [2]477,81 [1]
tizenegyOnonOnonskoye falu3 1506 [2]523,36 [1]
12RazmakhninskoeRazmakhnino falu3 1284 [2]592,10 [1]
13Ust-TelenguiUst-Telengui falu3 588 [2]297,15 [1]
tizennégyChironskoeChiron falu3 831 [2]477,05 [1]

Települések

A Shilkinsky kerületben 43 település található, ebből 3 városi (1 városi és 2 városi típusú település) és 40 vidéki (ebből 1 település az állomáson és 39 falu) [18] :

A régió településeinek listája
Nem.HelységTípusúNépességÖnkormányzati
szerv
egyAprelkovofalu 16 [19] (2021)Mirsanovszkoje
2Arbagarfalu 410 [2] (2021)Holbonskoe
3Baitsetuifalu 150 [19] (2021)Razmakhninskoe
négyBereyafalu 99 [19] (2021)Nomokonovskoe
5Bogomyagkovofalu 463 [19] (2021)Bogomjagkovszkoje
6Vasziljevkafalu 103 [19] (2021)Verkhnekhilinsky
7Felső Telenguifalu 94 [19] (2021)Ust-Telengui
nyolcFelső Gilafalu 694 [19] (2021)Verkhnekhilinsky
9Galkinofalu 534 [19] (2021)Galkinszkoje
tízZolotukhinofalu 199 [19] (2021)Novoberezovskoe
tizenegyZubarevofalu 207 [19] (2021)Galkinszkoje
12Kazanovofalu 1815 [19] (2021)Kazanovszkoje
13Kibasovofalu 157 [19] (2021)Mirsanovszkoje
tizennégyKirochafalu 103 [19] (2021)Chironskoe
tizenötKokuy-Komogortsevofalu 118 [19] (2021)Bogomjagkovszkoje
16Krasznojarovófalu 215 [19] (2021)Razmakhninskoe
17Kyekenfalu 93 [19] (2021)Bogomjagkovszkoje
tizennyolcMakarovofalu59. [5] (2010)Ust-Telengui
19Mirsanovofalu 578 [19] (2021)Mirsanovszkoje
húszMitrofanovofalu 511 [2] (2021)Shilkinskoe
21Alsó Galkinofalu6 [19] (2021)Galkinszkoje
22Alsó Nomokonovofalu2 [19] (2021)Nomokonovskoe
23Alsó Gilafalu 117 [19] (2021)Novoberezovskoe
24Novoberezovskoefalu 308 [19] (2021)Novoberezovskoe
25Újfalu 138 [19] (20201)Onon
26Nomokonovofalu 393 [19] (2021)Nomokonovskoe
27Ononállomás falu 59 [19] (2021)Kazanovszkoje
28Ononfalu 1087 [19] (2021)Onon
29Szigetekfalu 96 [19] (2021)Novoberezovskoe
harmincPervomajszkijváros 11 343 [2] (2021)Pervomaiskoye
31Razmakhninofalu 919 [19] (2021)Razmakhninskoe
32Savvinofalu 250 [19] (2021)Galkinszkoje
33Solntsevofalu 228 [19] (2021)Pervomaiskoye
34Középső Kiyafalu 269 [19] (2021)Bogomjagkovszkoje
35Uljanovkafalu 125 ​​[19] (2021)Verkhnekhilinsky
36Unenkerfalu 172 [19] (2021)Pervomaiskoye
37Ust-Agafalu 41 [19] (2021)Chironskoe
38Ust-Kifefalu 281 [19] (2021)Onon
39Ust-Telenguifalu 441 [19] (2021)Ust-Telengui
40Holbonváros 2279 [2] (2021)Holbonskoe
41Chironfalu 687 [19] (2021)Chironskoe
42Shivandafalu 99 [19] (2021)Pervomaiskoye
43Shilkaváros 12 339 [2] (2021)Shilkinskoe

A Bajkál-túli Terület 2013. december 25-i törvénye értelmében új falvak létrehozásáról döntöttek a régióban: Nizhnee Galkino (Galkino falutól való elválasztással) és Nizhnee Nomokonovo (Nomokonovo falutól való elválasztással) [ 20] . Szövetségi szinten Oroszország kormányának 2015. május 13-án kelt 860-R számú rendelete [21] kapta a nevét .

2018-ban Arbagar státuszát faluvá változtatták [22] .

Közgazdaságtan

A Shilkinsky kerület iparát vasúti vállalkozások, energetikai és bányászati ​​​​vállalkozások képviselik. Területén található az Arbagar lignit lelőhely, amelynek készletei körülbelül 90 millió tonna, a Kholbonskoye és más lelőhelyek. A holboni állomáson van egy nagy erőmű (lebontva), amely a régió bányászati ​​vállalkozásait látja el árammal. A Zabaikalsky GOK ritkafém-bányászati ​​vállalat a Libton szövetségi célprogram keretében működik.

A járás mezőgazdasága az egyik legfejlettebb a Chita régióban.

A Shilkinsky kerület általában nagy lehetőségeket rejt magában a mezőgazdasági termékek termelésének és az államnak történő értékesítésének növelésében, de a Chita régió gyenge gazdasági bázisa miatt nem használja ki teljesen ezeket a lehetőségeket.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 A települések mutatóinak adatbázisa (Zabaikalsky Krai) . Rosstat
  2. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  3. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  4. Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  5. 1 2 Összoroszországi népszámlálás 2010. A Bajkál-túli terület lakossága városi körzetek, önkormányzati körzetek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések szerint . Letöltve: 2014. szeptember 11. Az eredetiből archiválva : 2014. szeptember 11..
  6. Bajkál-túli terület. Becsült lakónépesség 2009. január 1-2014
  7. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  8. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  9. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  10. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  11. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  12. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  13. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  14. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  15. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  16. A Chita régió 2009. december 18-i N 317-ЗЗК törvénye "A Bajkál-túli terület vidéki és városi településeinek határairól"
  17. A Chita Régió 2004. május 19-i törvénye „A határok megállapításáról, az újonnan alakult települések elnevezéséről és a falusi, városi település státuszának megadásáról a Chita régióban”
  18. A Bajkál-túli Terület közigazgatási-területi egységeinek és településeinek nyilvántartása ( 2021. július 1-től.doc )
  19. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 28 29 30 31 32 33_20 július 3-20 32 33_4 . A Bajkál-túli terület hivatalos portálja. Közigazgatási-területi struktúra . Hozzáférés időpontja: 2020. augusztus 2.
  20. A Bajkál-túli Terület 2013. december 25-i 922-ЗЗК törvénye "A Bajkál-túli terület egyes településeinek átalakításáról és létrehozásáról"
  21. Az Orosz Föderáció kormányának 2015. május 13-i 860-r számú rendelete
  22. A Bajkál-túli Terület Törvényhozó Nemzetgyűlésének 2018. november 21-i határozata N 133 „A Bajkál-túli terület Shilkinsky kerületében található Arbagar városi típusú település települése státuszának megváltoztatásáról”

Linkek