Részecske helicity

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. január 4-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .

A helikitás  egy kvantumszám [1] , egy elemi részecske állapotának jellemzője . A részecske forgásának vetületét mutatja a mozgás irányában. A fénysebességgel vagy ahhoz közel mozgó elemi részecskék leírására szolgál. Ez egy konzervált Lorentz-invariáns mennyiség a tömeg nélküli részecskék számára . [2] [3]

Megkülönböztetni:

  1. Negatív vagy "bal" - a spin a részecske mozgási iránya ellen irányul;
  2. Pozitív vagy "jobbra" - a spin a részecske mozgása mentén irányul.

Egy részecske helicitását a részecske spinvektorainak normalizált skaláris szorzata és impulzusa határozza meg (a részecske spin és impulzus skaláris szorzatának előjele): [2] [3]

Az evanszcens hullámok keresztirányú spin-komponensenem függ a polarizációtól és a helicitástól [4] .

Ha egy irreducibilis tömegnélküli mezőt a Lorentz-csoport reprezentációjával adunk meg , akkor kvantumai tömeg nélküli helicity részecskék ( Weinberg helicity-tétele ). [5]

Az előrejelzések szerint a balkezes sliptonok főként chargino -ra és neutralino -ra bomlanak [6] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. Helicity - Fizikai Enciklopédia . Letöltve: 2018. július 21. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 4..
  2. 1 2 Yavorsky, 2007 , p. 973.
  3. 1 2 Saveljev IV . Általános fizika tanfolyam. V. 3. Optika, atomfizika, az atommag és az elemi részecskék fizikája. - M., Nauka, 1967. - p. 399
  4. A fénynek szokatlan tulajdonságai vannak . Letöltve: 2020. április 26. Az eredetiből archiválva : 2021. október 16.
  5. Rumer, 2010 , p. 240.
  6. N.V. Krasznyikov, V.A. Matvejev. Keressen új fizikát a Nagy Hadronütköztetőben . Nukleáris Kutatási Intézet, Orosz Tudományos Akadémia, Moszkva. — Oldal 710, 713, 714. Letöltve: 2013. május 15. Az eredetiből archiválva : 2013. szeptember 14..

Irodalom