Társadalmi távolság
Ezt a kifejezést a híres szociológus, Georg Simmel vezette be . A társadalmi távolság olyan fogalom, amely a társadalmi csoportok és egyének társadalmi térben elfoglalt helyzetét , kapcsolatukat, azaz közelségük vagy távoliságuk, egymástól való elidegenedés mértékét, összekapcsoltságuk mértékét jellemzi.
A társadalmi távolság legfőbb jelentősége a társadalmi státusszal való összefüggésben rejlik : az alany társadalmi távolsága társadalmi pozíciója, státusza megtartásának szükséges feltételeként merül fel. Azáltal, hogy elhatárolja magát a többi alanytól, és megtartja ezt a távolságot, kialakítja és megtartja azokhoz képesti pozícióját. Sőt, amint azt E. S. Bogardus, a „Társadalmi távolság a városban” című könyv szerzője is megjegyezte, ez a téma egész fennállása során minden erejével azon fáradozott, hogy megtartsa pozícióját, és javítsa azt.
A társadalmi távolság intézményesen kialakul, szabályozható törvényekkel, szokásokkal, hagyományokkal, bizonyos társadalmi attitűdökkel és a társadalmi kontroll számos egyéb eszközével. A társadalmi távolság megsértése formális és informális módon egyaránt szankcionálható.
Objektíven a társadalmi távolság valódi – gazdasági, politikai, etnikai, nemzeti és sok más – különbségeket tükröz a csoportok között, amelyeknek az egyének tagjai magukat tekintik. A társadalmi távolság tehát egyfajta „keretként”, a társadalom szerkezetének alapjául szolgál, ennek alapján rendeződik a társadalmi státuszrendszer, alakulnak ki a társadalmi létrák.
A társadalmi távolság kialakulásának folyamata
Minden ember az elméjében különféle kritériumok szerint osztályozza a körülötte lévő egyéneket, ezzel elszigetelve csoportokat a társadalomtól, vagyis részekre bontja a társadalmat. Ugyanakkor az egyén az általánosan elfogadott attitűdökre támaszkodva ezeket a részeket hierarchikus sorrendbe rendezi, nem felejtve el meghatározni abban a helyét. Ez a folyamat minden egyén fejében játszódik le.
Tehát az egyének egyéni elképzeléseinek összességéből az egész társadalom társadalmi létrát alkot. Ennek ötletét minden személy külön-külön támogatja. Napjainkban ezen vezető kritériumok egyike az egyén hivatása lett, hiszen rendkívül erősen befolyásolja társadalmi helyzetét. Hiszen a szakma határozza meg a jövedelmének mértékét, a kiváltságok számát és jellegét stb. A társadalomban a különböző szakmájú embereket eltérően kezelik. Ennek részben az az oka, hogy a szakma nagyon nagy hatással van az egyén személyiségére: jellemét, életmódját leginkább a szakma határozza meg, bár mind a karakter, mind az életstílus éppen ennek a hivatásnak a választását befolyásolhatja (két- a kapcsolat itt nyomon követhető.)
A modern világban nem kevésbé fontos az egyén nemzetiségének ismérve, amely jogi formában rögzítve van, és a sztereotípiák is erősen alátámasztják, részben társadalmi előítéleteken alapulnak. Az Egyesült Államokban számos tanulmány kimutatta, hogy az egész tolerancia politikája ellenére a munkáltatók, akik kötelesek pártatlanul bánni minden jelölttel, nagyon vonakodva veszik fel más nemzetiségű képviselőket – ez a tény alátámaszthatja az állampolgárság fontosságát. egyén (egyedek csoportja) társadalmi státuszának meghatározásában. Itt arról van szó, hogy ugyanezek a jelöltek potenciális jelöltek az amerikai társadalom számára is, hogy megtámadják és lerombolják a meglévő társadalmi távolságot, megsértve a meglévő társadalmi létra építésének bizonyos elveit.
A különböző kritériumok szerinti mutatók teljes halmazából szintetizálódik a társadalmi szubjektum helyzete, társadalmi státusza. Egészen figyelemre méltó, hogy a társadalmi távolság akkor válik elsődlegesnek, ha az egyén még az általa nem ismert emberekkel szemben is attitűdöt alakít ki: abban a társadalmi struktúrában, amely a fejében van, szinte minden társadalmi státuszhalmaznak van helye. tudja. Ez a távolság csak néhány esetben törölhető, például az egyének (csoportok) közötti szoros pszichológiai érzelmi kontaktus jelenlétében.
Jegyzetek
Irodalom
- Társadalmi távolság // A legújabb filozófiai szótár. / Összeg. A. A. Gritsanov . - Mn: Könyvesház, 1999.
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |