| bagoly farkas | |
|---|---|
| Műfaj | filozófiai mese |
| Szerző | Anasztázia Strokina |
| Az első megjelenés dátuma | 2017 |
| Kiadó | Rosman |
A bagolyfarkas Anastasia Strokina író és fordító önéletrajzi filozófiai meséje [1] .
A történet a távoli északi életről , a gyermekkori magányról, a szerelemről és az önrendelkezésről mesél.
A könyv első kiadása a Rosmen kiadónál jelent meg az Orosz Földrajzi Társaság közreműködésével . [2] A könyvek egy részét átadták a sarkvidéki gyerekeknek . [3]
A mű cselekménye a könyv kis hősnőjének - egy pilóta lányának - történetén alapul, aki a távol-északi katonai városban él, a murmanszki régió Pechenga kerületében . A lány magányos - nincsenek barátai, és sarki éjszakákon különösen szomorú.
A történet főszereplője találkozik egy kitalált szereplővel - a bagolyfarkas, Bubo, aki a barátjává válik, és az őt körülvevő világról beszél, megválaszolja a gyermek legfontosabb kérdéseit, amelyekre a felnőttek nem tudnak válaszolni.
A cselekmény alapját a lány és a bagolyfarkas beszélgetései képezik. Wolf megosztja tudását a szigetek eredetéről. Beszél a gonosz emberi fegyverekről, az északi tengerek fenekén heverő sugárzásról és tengeralattjárókról , barátjáról, Papakóról , egy csodálatos madárról, amely jeges vízbe tud merülni, és egyáltalán nem fél a kegyetlen szelektől. [négy]
Anastasia Strokina a következőképpen kommentálja a történet keletkezésének történetét: [5]
„Volt ezen a helyen egy katonai repülőtér, ahol Jurij Gagarin fiatal pilóta szolgált , aki a MiG-15-ös vadászgép kormányánál teljesített feladatokat, amelyen néhány évvel később lezuhant; ott támaszkodott a katonai szállítórepülőezred, ahová édesapámat küldték, és ott volt szerencsénk megszületni a farkassal.
Annyi mindent írok a szülőföldemről, mert könyvem igazi főszereplője nem egy lány, nem a képzeletbeli farkas barátja, hanem az észak és az a magány és egyben a világgal való egység érzése, amit ez ad - szerintem mindenki.
„Azt akartam, hogy az olvasó megismerje a sarki madarakat, a zuzmókat és a halakat a farkasommal együtt; elgondolkodtunk azon, hogy miben különböznek az északi folyók a déliektől, megismerkedtünk a tengeralattjárókkal és a Novaja Zemlyán végzett kísérletekkel, átgondoltuk, mi a sugárzás és az atombomba, és mindannyiunk felelőssége a helyért, ahová jöttünk és ahonnan távozni fogunk majd egyszer.
Ez a könyv nem annyira a gyerekkoromról szól, hanem arról, hogy néha, amikor még nem nőttél fel, magányos tud lenni, milyen ijesztő és szorongó lehet, és hogyan akarsz gyorsan mindent megtudni, megérteni, elfogadni. és váljon a nagyvilág részévé. »
A bagolyfarkas című történet alapját olyan ontológiai kérdések alkotják, amelyek olyan fogalmakhoz kapcsolódnak, mint az emlékezet, az idő, a szépség, az ember által a környezetnek okozott károk, a tettekért való felelősség, a barátság értéke.
A Moszkvai Állami Egyetemen megrendezett VII. Nemzetközi Tudományos Konferencián „A XX-XXI. század orosz irodalma egyetlen folyamatként” a „Bagolyfarkas” mű filozófiai koncepcióját a következőképpen vették figyelembe: [6]
„A Bagolyfarkas világának filozófiai és térbeli jellemzése bizonyos fokig Anasztázia Strokina személyes tapasztalatából származik, akinek gyermekkora az északi sarkkörön túl telt. Az észak a háttér és a főszereplő is egyben. Ez a körülmény meghatározza az időbeli vonatkozást is – az elbeszélés sietetlen „téli” tempóját. "…- Szomorú vagy? Bólintottam. - Hideg? Ismét bólintottam. — Magányos? – Igen… – Szóval még mindig nem érted az északot… A történet filozófiai koncepciójának másik jellemzője a különböző típusú gyermekművekben rejlő elemek szerves kombinációja. Az orosz gyermekirodalom hagyományai szerint a „Bagoly farkas” a szórakoztatás mellett fejlesztő, kognitív és motiváló funkciókat is megvalósít, nemcsak varázslatos történetet képvisel, hanem a személyiséggé válás és nevelés módját is. A kognitív és etikai értékkel rendelkező mű a környező világról való tájékozódás szempontjából ismeretterjesztő, az interperszonális kapcsolatok szempontjából pedig tanulságos Farkas - lány. A „Bagolyfarkas” egy utazás egy nehéz párbeszéden keresztül, amely tudáshoz, a világ megértéséhez, felnőtté váláshoz és a gyermekhős személyiségének kialakításához vezet. A történet didaktikai, filozófiai alapjainak jelenléte azonban nem akadályozza meg a varázslatos kezdet érzékelését. Egy lány és egy farkas barátsága, életre kelő másodlagos szereplők - Agrippina a varangy, Papako a gubacs, a zuzmók és az északi lakosok adják a mű mesebeli cselekményének hagyományos felfogását. A filozófiaiként meghatározó történet fő jellemzőjének a főszereplő intellektuális és érzelmi érettsége tekinthető.