Az Institute of Language in Education's Romanization System ( Kínai 教育學院拼音方案[1] ) vagy a standard kantoni pinjin ( SCP ) a kantoni romanizációs rendszer , amelyet a hongkongi oktatási rendszerben használnak . Az 1971-ben kiadott Yu Pingchiu ( kínai余秉昭) rendszer alapján fejlesztette ki a Hong Kong Institute of Language in Education (jelenleg a Hong Kong Institute of Education1990-ben megjelent a "Közönséges karakterek kantoni kiejtésének listája" ( kínaiul:常用字廣州話讀音表), amely új romanizálási rendszert használt. (Kínai nyelven a rendszert néha 《常用字廣州話讀音表》拼音方案-nek nevezik , maga a "Lista" után.)
Az ILE romanizációs rendszert hivatalosan a hongkongi oktatási tanács ( kínai 教育局) és a vizsga- és osztályzatok osztálya ( kínai 常用字廣州話讀音表局) fogadta el.
A kelet-ázsiai nyelvek legtöbb romanizálási rendszerétől eltérően a YAO romanizálásban, akárcsak a Yutphin nyelvben , a j betű az "y" hangot jelöli.
A kantoni szótagok kezdőbetűinek (kezdő mássalhangzóinak) bejegyzését a Nyelvtudományi Intézet romanizációs rendszerében az alábbi táblázat ismerteti. Minden cellában az első sorban a fonetikus átírás a Nemzetközi Fonetikus Abécé rendszere szerint , a másodikban az IJO romanizálása, a harmadikban az orosz átírás .
| [p] b p |
[pʰ] p х |
[m] m m |
[f] f f |
| [t] d t |
[tʰ] t х |
[n] n n |
[l] l l |
| [k] g to |
[kʰ] k kh |
[ŋ] ng ng [i 1] |
[h] h x |
| [ʦ] / [ʧ] dz h |
[ʦʰ] / [ʧʰ] ts chh |
[s] / [ʃ] s -val |
|
| [kʷ] gw ku |
[kʷʰ] kw khu |
[j] j iotting [i 2] |
[w] w in / - [i 3] |
A kantoni szótag döntője két összetevőből állhat: a fő magánhangzóból és a végső hangból. A standard kínai nyelvtől eltérően a kantoni nyelvnek nincs mediálisa. A magánhangzó jelenléte nem szükséges; egy végső szótagú orrhangzóból vannak szótagok.
Az Institute for Language in Education rendszerben a standard kantoni nyelven létező szótagzárók bejegyzését a következő táblázat írja le. Minden cellában az első sorban - a fonetikus átírás a Nemzetközi Fonetikus Abécé rendszere szerint , a másodikban - az IJO romanizálása, a harmadikban - az orosz átírás .
| [aː] a vagy aa [f 1] a |
[aːi] aai а :й |
[aːu] aau a:y |
[aːm] aam a:m |
[aːn] aan a:n |
[aːŋ] aang a:n |
[aːp] aap a:p |
[aːt] aat a:t |
[aːk] aak a:k |
| [ɐi] ai ai |
[ɐu] au ау |
[ɐm] am am |
[ɐn] an an |
[ɐŋ] ang en |
[ɐp] ap ap |
[ɐt] at at |
[ɐk] ak ak | |
| [ɛː] e e |
[ei] ei szia |
[ɛːŋ] eng en |
[ɛːk] ek ek | |||||
| [iː] én és |
[iːu] iu iu |
[iːm] im im |
[iːn ]
jinben |
[ɪŋ ] bejön |
[iːp] ip ip |
[iːt ]
azt |
[ɪk] ik ik | |
| [ɔː] o o |
[ɔːi] oi oh |
[ou ]
ou |
[ɔːn ]
rajta |
[ɔːŋ] ong he |
[ɔːt] ot from |
[ɔːk] ok rendben | ||
| [uː ]
u |
[uːi ]
ui |
[uːn] un
un |
[ʊŋ] ung un |
[uːt] ut ut |
[ʊk] uk uk | |||
| [œː] oe ё |
[ɵy] oey ey |
[ɵn ]
oen |
[œːŋ] oeng yeon |
[ɵt] oet ёt |
[œːk] oek yok | |||
| [yː] y yu |
[yːn] yn yun |
[yːt] yt yut |
||||||
| [m̩] m m |
[ŋ̩] ng un |
Kilenc hangszín van kantoni nyelven – hat normál és három bejövő; a bemeneteket csak azokban a szótagokban használjuk, amelyeknek zárszó végű mássalhangzója van (-p, -t, -k). Az IJO romanizálásában a hangokat számként írják a szótag után. A közönséges hangokat 1-6 számmal írjuk; bejövő számok 7,8,9 vagy 1,3,6. Példa Gaau 3 juk 9 hok 9 jyn 2 (vagy Gaau3juk9 hok9jyn2 ) = Gaau 3 juk 6 hok 6 jyn 2 (vagy Gaau3juk6 hok6jyn2 ).
| Hangnem jelölése az IJO romanizálásában |
Leírás | Tone Contour |
|---|---|---|
| egy | Magas lapos vagy magasan ereszkedő |
55 vagy 53 |
| 7 vagy 1 | bejövő magas | 5 |
| 2 | Átlagos emelkedés | 35 |
| 3 | Közepesen sima | 33 |
| 8 vagy 3 | Bejövő átlag | 3 |
| négy | alacsonyan ereszkedő | 21 |
| 5 | alacsonyan emelkedő | 13 |
| 6 | alacsony szint | 22 |
| 9 vagy 6 | bejövő alacsony | 2 |