Netherton szindróma
A Netherton-szindróma (SN) egy súlyos, öröklött autoszomális recesszív betegség, változó expresszivitással, amelyben a keratinizáció károsodott . A betegséget először 1958-ban írta le E. Netherton.
Epidemiológia
A betegség a nőknél 1:50 000-200 000 gyakorisággal fordul elő.
Patogenezis
A Netherton-szindróma előfordulásának kulcstényezője a LEKTI fehérjét kódoló SPINK5 gén mutációja , amely gátolja az epidermális szerin proteázokat . A LEKTI fehérje hiánya miatt az epidermisz stratum corneumának túlzott pikkelyes hámlása lép fel, mely bőrpír-laphámos folyamattal jár [1] .
Klinikai kép
A Netherton-szindróma fő klinikai megnyilvánulásai:
- Az ichthyosiform eritrodermát a következők jellemzik:
- az egész bőrt lefedő diffúz erythema
- hiperkeratotikus rétegek, amelyek leginkább a nyakon, nagy redőkben és redőkben jelentkeznek
- mély, fájdalmas repedések;
- hajbetegségek :
- csavart haj
- invagináló és noduláris trichorrhexis
- a haj vastagságának változása
- teljes vagy részösszeg alopecia
- az atópia jelenléte :
- bronchiális asztma
- csalánkiütés
- angioödéma
- atópiás dermatitis [2] .
Differenciáldiagnózis
A differenciáldiagnózist a következő betegségek esetén kell elvégezni:
Kezelés
A Netherton-szindróma kezelése főként tüneti jellegű. Az újszülötteknek antibiotikumokat, keratolitikus, glükokortikoszteroid gyógyszereket, aromás retinoidokat, A-, E-vitaminokat, allergiaellenes szereket írnak fel.
Jegyzetek
- ↑ V.N. GREBENYUK, T.N. GRISKO, N.V. BAKONINA, N.F. ZATORSKAYA. A Netherton-szindróma klinikai megfigyelése a dinamikában // KLINIKAI DERMATOLÓGIA ÉS VENEROLÓGIA. — 2015.
- ↑ Bakulev A.L., Karakaeva A.V., Kulyaev K.A., Epifanova A.Yu., Katkova I.O., Slesarenko N.A., Davtyan V.A., Kolpakova N.N. AZ N-SZINDRÓMA KLINIKAI ESETE // / Saratov Journal of Medical Scientific Research. 2013. T. 9. - 2013. - 3. sz . — S. 605–607. .