Sievers, Fjodor Fjodorovics

A stabil verziót 2022. augusztus 4-én nézték meg . Ellenőrizetlen változtatások vannak a sablonokban vagy a .
Fedor Fedorovich Sievers
német  Friedrich Wilhelm von Sivers
Szenátor
1814.08.31  - 1823.12.27
Kúrföld kormányzója
1811. szeptember 21.  – 1814. augusztus 31
Előző Wilhelm Danilovich Gogger
Utód Emmanuil Yakovlevich Staneke
Volyn kormányzója
1816. március 22. - 1816.  április 13
Előző Dombrovszkij
Utód Varfolomey Kaetanovics Gizhitsky
Születés 1748. július 26. Livland tartomány( 1748-07-26 )
Halál 1823. december 27. ( 75 évesen )( 1823-12-27 )
Nemzetség Seavers
Apa Friedrich Wilhelm von Sievers
Anya Lunette Wilhelmina von Rebinder
Házastárs Christina Jacobina von Lilienfeld
Díjak
Szent György-rend IV fokozat A Szent Sándor Nyevszkij Lovagrend lovasa Szent Anna rend I. osztályú Szent Anna rend 2. osztályú gyémántokkal
Katonai szolgálat
Több éves szolgálat 1763-1786
Affiliáció  Orosz Birodalom
Rang Dandártábornok
csaták Háború a bárszövetséggel , orosz-török ​​háború 1768-1774
Wikiforrás logó A Wikiforrásnál dolgozik

Fedor Fedorovich Sievers ( németül:  Friedrich Wilhelm von Sivers ; 1748-1823 ) - vezérőrnagy , szenátor , titkos tanácsos , Kurland polgári kormányzója.

Életrajz

A livföldi nemesek leszármazottja , 1748. július 26-án született a Gute Ranzen birtokon Livland tartományban [1] [2] (ma Burtnieki régió , Lettország ).

Katonai szolgálatba tizedes-tizedesként lépett 1763 -ban . 1767 - ben ezredsegédnek nevezték ki , és még ugyanebben az évben adjutánsnak helyezték át gróf Apraksin vezérőrnagy főhadiszállására . 1767-ben és 1768-ban lengyelországi hadjáraton vett részt, részt vett Bar város ostromában, megtámadásában és elfoglalásában, valamint Krakkó elfoglalásában ; a következő évi hadjáratban Shepelev ezredes különítményének önkéntese volt, és számos ügyben és csatában vett részt a lengyel lázadók ellen.

1770-ben Sievers részt vett a török ​​hadjáratban , és Bendery ostrománál és támadásánál volt . A következő évben részt vett a krími hadjáratban, Prozorovszkij altábornagy hadtestében lévén, kitüntette magát a Perekop vonal és Kafa város elfoglalásában .

1773-ban részt vett a Dunán túli hadjáratban, Dolgoruky altábornagy hadtestében . A könnyű csapatok különítményének vezényletével legyőzte a törököket Karasu közelében, Bazardzhik városának elfoglalása idején és Kozliscs város közelében. Szeptember 22-én kitüntetés fejében a rosztovi karabinieri ezred második őrnagyává léptették elő. 1774-ben részt vett az ellenség veresége alatti csatákban Karanashi falu mellett és ismét Bazardzhik közelében. 1776-ban, november 26-án megkapta a IV. fokozatú Szent György Rendet ( Szudravszkij lovaslistája szerint 238., Grigorovics - Sztepanov névsora szerint 296. ) [3] :

Egy bátor és bátor támadásért a török ​​háborúban az erdőben letelepedett két század janicsárral, két ágyút visszaverve és a Moszkvai karabinieri ezreddel Shumlából kivonuló összes ellenséges erő legyőzéséért.

A katonai szolgálatot 1786. szeptember 6-án ezredesi rangban elhagyva Sieverst 1789. december 3-án a Livónia tartomány nemesi kerületi marsalljává , 1792. december 2-án pedig ugyanezen tartomány tartományi marsalljává választották. Ettől kezdve indult meg gyors mozgása a közszolgálatban és megélénkült adminisztratív tevékenysége.

1797-ben Sieverst hadnagyi , majd vezérőrnagyi rangra emelték , és megkapta a Szent István-rendet. 2. fokú Anna , és 1804-ben gyémánt ékszert kapott ezért a rendért. 1810-ben a Livóniai Tudósító Bizottság elnökévé nevezték ki, a következő évben pedig a Szt. Anna I. fokozat. Sievers 1811. szeptember 21-ig töltötte be a Landrat posztot.

1811. szeptember 21-én Sievers elfoglalta Kurland polgári kormányzói posztját, átnevezve tényleges államtanácsosokra , majd a következő évben – a franciákkal vívott honvédő háború idején betöltött pozíciójában betöltött különbség miatt – Privy-vé léptették elő. tanácsosok.

Az 1814. augusztus 31-i legmagasabb rendelet értelmében Sievers elrendelte, hogy jelen legyen a kormányzó szenátus 4. osztályán. 1815-ben küldetésre küldték, hogy vizsgálja felül a Volyn tartományt , és folytasson kivizsgálást a tartomány feje, Comburlei szenátor cselekedeteivel kapcsolatban , és általában a tartományban tapasztalt különféle rendbontásokat és visszaéléseket vizsgálja ki; 1817-ben kinevezték a Volyn tartományban felmerült eseteket vizsgáló bizottság elnökévé; 1819-ben foglalta el ezt a pozíciót.

Sievers többek között a Szent István-rendet is megkapta. Alekszandr Nyevszkij .

Rossz egészségi állapota miatti szabadságon Sievers 1823. december 27-én halt meg Rancea kastélyában, a Livonia tartomány Wenden kerületében [1] .

Jegyzetek

  1. 1 2 Magazin für die kunde des geistigen und sittlichen lebens in Russland. Band 1. - S. 5. Archivált : 2017. február 6., a Wayback Machine  (német)
  2. Az "orosz életrajzi szótár" a születési évet jelzi - 1746.
  3. Stepanov V.S., Grigorovich P.I. A Szent Nagy Mártír és Győztes György császári katonai rend századik évfordulója emlékére. (1769-1869). - Szentpétervár, 1869

Források