Széchenyi György | |
---|---|
katolikus érsek[d] | |
1686. szeptember 2- tól | |
Előző | Szelepcsényi György [d] |
Utód | Kolonic, Leopold |
katolikus érsek[d] | |
1678. április 18- tól | |
Előző | Petar Petretic [d] |
Utód | Kolonic, Leopold |
egyházmegyés püspök[d] | |
1665. december 7- től | |
Előző | Püsky János [d] |
Utód | Kolonic, Leopold |
egyházmegyés püspök[d] | |
1647. május 6- tól | |
Előző | Bosnyak István [d] |
Utód | Hoffmann Pál [d] |
egyházmegyés püspök[d] | |
1653. június 9- től | |
Előző | Lippay György [d] |
Utód | Sennyey István [d] |
Születés |
1592 |
Halál |
1695. február 18. [1] |
Akadémiai fokozat | az istenség doktora |
A valláshoz való hozzáállás | katolikus templom [2] |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Széchenyi György ( 1592 , Széchenyi - 1695 . február 18. , Pozsony ) - a Széchenyi ( Széchenyi de Sárvár-Felsővidék ) magyar grófi ágának megalapítója , aki 1697-ben kapta a címet I. Lipót római császártól , akinek képviselői egy jelentős szerepe van a magyar nemzet kulturális, gazdasági és műszaki fejlődésében.
A magyar egyház prímása, esztergomi prímás , „a nagylelkűség csodája” ( latin „prodigium munificentiae” ) beceneve. Az ellenreformáció képe . Az Istenség doktora .
Bölcsészettudományi tanulmányait Gyöngyösön és Nagyszombatban végezte . 1625-től az újonnan alapított bécsi teológiai szemináriumban tanult teológiát. 1631 márciusában szentelték fel. Három hónappal később Shale -ben (ma Szlovákia ) lett pap. 1632. február 7-én lett esztergomi kanonok . 1636-tól Thorn főesperese, 1638-tól Nové Město nad Vahom rektorhelyettese , 1641-től Zólyom főesperese . 1644-től Pécsi püspök . 1644 - ben részt vett a linzi béketárgyalásokon I. Rákóczi Györggyel .
1685-1695 - Magyarország prímása .
Számos jezsuita kolostor és szeminárium alapítója. A 17. század közepén a sümegi várban és Sümeg városában Szechenyi György püspökségvezető építési munkálatokat végzett . A várost kőfal vette körül, amelynek öt saroktoronya volt, díszkapukkal. Ezzel egy időben épült a tarisznyivári kastély is ( a magyar tarisznya zsákból és vár kastélyból).