cukorpálma | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
tudományos osztályozás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
Latin név | ||||||||||||||
Arenga pinnata ( Wurmb ) Merr. ( 1917 ) szin. Arenga saccharifera Labill. ex DC. ( 1800 ) | ||||||||||||||
|
A cukorpálma , vagy gomuti pálma , vagy az Arenga pinnata ( lat. Arenga pinnata ) a pálmafélék családjába tartozó, gazdaságilag fontos faszerű növényfaj a trópusi Ázsiából .
A cukorpálma Kelet- Indiától nyugaton, keleten Indonéziáig , Malajziáig és a Fülöp -szigetekre terjed. Hazája valószínűleg a maláj szigetcsoport , más területeken honosította meg.
20 m magasra megnövő közepes méretű pálmafa, 6-12 m hosszú, 1,5 m széles tollas levelekkel . Gyümölcsei gömb alakúak, legfeljebb 7 cm átmérőjűek, zöldek.
A hímvirágok levét ázsiai országokban szüretelik be az Indiában gur néven ismert cukor miatt . Ezt a gyümölcslevet bor ( toddy ) és ecet előállítására is erjesztik .
A nedv szempontjából terméketlen pálmákat levágják és kivonják a szágó keményítőtartalmú szívéből .
A gyümölcsök speciális főzés után is fogyaszthatók, mivel frissen nagyon maró hatású a levük és a húsuk. Ezenkívül a gyümölcsök állatok táplálékául szolgálnak - például muszangok és vaddisznók .
A cukorpálma egyik ipari terméke egy tartós, vízben nem rothadó rost, amely a pálma törzsét (a levélhüvely maradványait) takarja.
Az építőiparban fát és levélnyéleket, magukat a leveleket pedig tetőfedő anyagként használják.
A népi gyógyászatban a pálmalevet és a gyökereiből készült forrázatot számos betegség kezelésére használják.
![]() | |
---|---|
Taxonómia |