Jean Sarrazin | |
---|---|
fr. Jean Sarrazin | |
Születési dátum | 1770. augusztus 15. [1] |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1848. november 11. [1] (78 évesen) |
A halál helye | |
Rang | dandártábornok |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Jean Sarrazin (Saint-Sylvester, 1770. augusztus 15. (más források szerint Pen) – 1848. november 11., Brüsszel) – francia katonai vezető, történész és kalandor.
16 évesen a dragonyosezred szolgálatába lépett, a francia forradalom idején gyorsan előrelépett a szolgálatban. 1794-ben kinevezték a Sambre és Meuse és Olaszország hadseregének tábornokának. 1798. augusztus 23-án, a forradalmi háborúk idején dandártábornoki rangot kapott. Részt vett a sikertelen francia második Írország invázióban 1798-ban és a Castlebar-i csatában.
Királyi cselszövéseivel gyanút keltett Napóleon támogatóinak soraiban az Első Birodalom rendszere idején, bár szavakkal minden lehetséges módon igyekezett hűségét kimutatni. 1810. június 18-án egy boulogne-i katonai táborban hirtelen dezertált, és egy angol hajó fedélzetén Angliába menekült. 1810. november 15-én Franciaországban távollétében halálra ítélték. Ismeretes, hogy londoni tartózkodása alatt sértő feljegyzéseket írt Napóleon ellen a Times újság számára , amelyet Démoszthenészt utánozva "Philippicsnek" nevezett. 1814-ben Bernadotte marsall udvarában kampányolt Napóleon ellen. Az 1814-es első helyreállítás után katonai rangját visszakapta, majd Napóleon száznapos második hatalomra jutása után felajánlotta neki szolgálatait.
1814-ben, 1815-ben és 1816-ban esszéket írt a francia hadsereg portugáliai, spanyolországi, oroszországi és németországi háborújáról, majd továbbadta azokat Jomini tábornoknak, aki az 1813-as hadjáratokról szóló jegyzeteivel együtt megjelentette őket. 1819-ben elítélték háromoldalúságért, és ugyanazon év július 23-án a Szajna esküdtszéke tíz év láncos kényszermunkára ítélte. Hamarosan azonban XVIII. Lajos kegyelmet kapott, és Londonba ment, ahol nyugdíjat kapott a brit kormánytól. Élete utolsó éveit Belgiumban, Brüsszelben töltötte.
Főbb művek: "Le philosophe ou notes historiques" (1811), "Histoire de la guerre d'Espagne" (1814), "Histoire de la guerre de Russie" (1815).
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
---|---|---|---|---|
|