Sadvar ( Turkm. Sadwar ) az ókor és a középkor türkmenisztáni városa ( erődje ) , amelynek romjai az ország Lebap velájatjának Darganata etrapjának területén helyezkedtek el. A múltban Khorezm része volt . A régészeti kutatások után a települést elöntötte a víz az Amu -darján lévő Tuyamuyun víztározó építésekor .
A Szadvar-erőd az Amu Darya bal partján, a fennsík meredek peremén helyezkedett el, szabálytalan alakú volt, északnyugatról délkeletre megnyúlt, összterülete körülbelül 20 hektár. Három oldalról vizesárok vette körül, közepén egy várárokkal körülvett ősi vár maradványai voltak [1] . Az erőd körüli terület a Mesheklin tugai övezetében volt , ami hozzájárult a mezőgazdaság fejlődéséhez a város környékén. [2]
A Szadvara tér betelepülésének kezdete a 4-3. időszámításunk előtt e., a város mind az Afrigid , mind a Kushan korszakban létezett. századi épületek kerültek elő, a kerámiák ugyanebből az időszakból származnak . Kereskedelmi és kézműves központ volt Khorezm egyik fő karavánútján . Úgy tartják, hogy a város még Közép-Ázsia mongol-tatár meghódítása előtt elpusztult , valószínűleg egy árvíz következtében . Egy idő után a Sadvara karavánszeráj részben újjáéledt, és valamilyen formában a karavánút egyik pontjaként tovább létezett. [2]
Sadwar romjait M. E. Masson [2] felmérte és részletesen leírta . További ásatásokat a Szovjetunió Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének horezmi régészeti és néprajzi expedíciója (N. N. Vakturskaya és V. A. Lokhovits) végzett 1972-1975 között. , melynek eredményeként nagy régészeti komplexumokat fedeztek fel, és értékes információkat találtak a város életéről és szerkezetéről. [3]
Ak-kala - Akchagelin - Dargan - Devkesen - Diyarbekir - Jigerbent - Zamakshar - Kalalygyr - Kanga-kala - Kaparas - Kunyaurgench - Kunya-Uaz - Kyrk-Molla - Kuzeligyr - Shakhsenem