Riemann | |
---|---|
lat. Riemann | |
Jellemzők | |
Átmérő | 117,9 km |
Legnagyobb mélység | 3000 m |
Név | |
Névnév | Georg Friedrich Bernhard Riemann (1826–1866) német matematikus, mechanikus és fizikus, a riemanni geometria megalapítója . |
Elhelyezkedés | |
39°23′ é. SH. 87°11′ K / 39,38 / 39,38; 87.18° É SH. 87,18° K pl. | |
Mennyei test | Hold |
Riemann | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Riemann kráter ( lat. Riemann ) egy nagy ősi becsapódási kráter a Hold látható oldalának északi féltekéjének keleti szárának közelében . A nevet Georg Friedrich Bernhard Riemann (1826-1866) német matematikus, mechanikus és fizikus tiszteletére adták, és a Nemzetközi Csillagászati Unió 1964-ben hagyta jóvá . A kráter kialakulása a prenektári időszakra nyúlik vissza [1] .
A Riemann-kráter legközelebbi szomszédai a Boss - kráter északon; a Vashakidze - kráter északkeleten; Harkeby- kráter keletre; a Westin kráter délkeleten; Beal - kráter a Riemann-kráter peremének dél-délnyugati részén, a Gauss -kráter pedig délnyugaton [3] . A kráter középpontjának szelenográfiás koordinátái 39°23′ É. SH. 87°11′ K / 39,38 / 39,38; 87.18° É SH. 87,18° K g , átmérője 117,9 km 4] , mélysége 3 km [1] .
A Riemann-kráter sokszög alakú, és jelentősen megsemmisült. A hullámzás simított, sok különböző méretű kráterrel borított, helyenként teljesen megsemmisült, és különálló csúcsok, hegygerincek gyűrűjét képviseli, a hullámzás keleti része a legjobban megőrződött. A tál alja keresztben van, a központi rész mellett külön lapos területek találhatók. Hatalmas vonulatok találhatók az északkeleti és nyugati részeken. A tál közepétől délre feltűnő tál alakú kráter található.
Riemann | Koordináták | Átmérő, km |
---|---|---|
B | 41°25′ é. SH. 85°34′ kelet / 41,41 / 41,41; 85,56 ( Riemann B )° É SH. 85,56° K pl. | 26.3 |
J | 37°25′ é. SH. 89°47′ K / 37,42 / 37,42; 89,79 ( Riemann J )° É SH. 89,79° K pl. | 48.5 |