| 1019. számú határozat | |
|---|---|
| Szerv | Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa |
| dátum | 1995. november 9 |
| Találkozó | 3591. sz |
| A kód | S/RES/1019 |
| Szavazás |
|
| Téma | volt Jugoszlávia |
| Eredmény | elfogadott |
| A Biztonsági Tanács összetétele 1995-ben | |
| állandó tagjai |
|
| nem állandó tagok |
|
| Dokumentum | |
Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1995. november 9-én elfogadott 1019. sz. határozata (S/RES/1019 kód), amely megerősít minden állásfoglalást a volt Jugoszlávia helyzetéről , hivatkozva a 1004 (1995) és 1010 (1995) határozatraa Bosznia-Hercegovinai Köztársasággal és a Horvát Köztársaságban fennálló helyzetről szóló 1009. (1995) sz.határozattal kapcsolatban megvitatta a nemzetközi humanitárius jog megsértését [1] .
A Biztonsági Tanács sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a boszniai szerb fél nem teljesítette a korábban elfogadott határozatokat. Ezt megerősítették az emberi jogok megsértéséről, mészárlásról, illegális fogva tartásról, kényszermunkáról, nemi erőszakról és deportálásról szóló jelentések – köztük az ENSZ-főtitkártól – Srebrenicában , Banja Lukában és Sanski Mostban . Ezenkívül a Horvát Köztársaság egykori nyugati, északi és déli szektoraiban házégetésekről, kifosztásokról és gyilkosságokról érkeztek jelentések az UNCRO-tól és az ENSZ humanitárius szervezeteitől.
A Tanács elítélte a boszniai szerb oldal azon intézkedéseit, amelyek nem biztosították a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága képviselőinek akadálytalan hozzáférését a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekhez és foglyokhoz.
A volt Jugoszláviában a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok minden megsértését elítélték, és követelték a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekhez, foglyokhoz és eltűnt személyekhez való azonnali hozzáférést. Ezenkívül kötelező volt tiszteletben tartani a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogait és biztonságát, valamint szabadon engedni őket, és be kellett zárni az összes bosznia-hercegovinai fogolytábort.
A horvát kormánynak gondoskodnia kellett arról, hogy az emberi jogok megsértése megszűnjön, a szerb lakosság jogait tiszteletben tartsák, a jogsértésekért felelősöket megbüntessenek, és ne szabjanak határidőt a menekültek visszatérésére.
A Biztonsági Tanács megkövetelte minden országtól, különösen a volt Jugoszlávia területén található országoktól, hogy működjenek együtt a 827 (1993) számú határozat alapján létrehozott Volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszékkel. A konfliktusban részt vevő feleket arra utasították, hogy ne semmisítsék meg, ne módosítsák, rejtsék el vagy károsítsák meg a nemzetközi humanitárius jog megsértésére utaló bizonyítékokat.
Boutros Boutros-Ghali ENSZ -főtitkárt felkérték, hogy rendszeresen tájékoztassa a Biztonsági Tanácsot a térségben kialakult helyzetről.