Gondolatokat terjesztve a fa mentén

A gondolatok terjesztése a fa mentén a helytelen kifejezés példája (eredetileg: az „ Igor hadjáratában ” „az enyém volt a fán”; ahol a „mys” - a pszkov nyelvjárásokban - „ mókust ” jelent); ennek ellenére a szótárak szerint a kifejezés már stabil frazeológiai egység formáját öltötte .

A frazeológia jelenlegi értelmezése azt jelenti: "Menj bele a szükségtelen részletekbe, írj le olyan részleteket, amelyek nem fontosak a teljes cselekmény szempontjából."

Történelem

A kifejezés az " Igor hadjárat meséje " című művéből került be az orosz nyelvbe, a 12. század végén készült műből. Tehát a "Szó", amelyet Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij költő fordított [1] modern nyelvre, így kezdődik:

Hát nem illik-e hozzánk, testvéreim,
Kezdjük egy ősi raktárral
Szomorú történet Igor,
Igor Szvjatoszlavics csatáiról!
Kezdje ezt a dalt
Az akkori eposzoknak
megfelelően, és nem a Boyanovok fikciói szerint . A prófétai Boyan, Ha dalt akart alkotni valakinek, terjessze gondolatait a fán . Szürke farkas a földön, Szürke sas a felhők alatt.

Nyikolaj Zabolotszkij költő fordításában hasonlóan hangzik ez a kifejezés .

Opciók

Sok kutató elemezte az eredeti szöveges kifejezést:

"Gondolatot terjeszteni a fán, szürke volk a földön, szikkadt sas a felhők alatt."

N. A. Polevoy még 1833-ban azt javasolta, hogy a „gondolat” valamilyen állatot vagy madarat jelent, mivel a szövegben egyértelmű az összehasonlítások fokozatossága: felhők, föld, fa - sas, farkas, gondolat (Polevoj N. A. Könyvajánló: Song Igor Szvjatoszlavics milíciájának… (A. Veltman)] // Moscow Telegraph 1833. 50. rész. 7. sz. április 419-440.).
1854-ben N. P. Korelkin javasolta, hogy a kifejezés
"gondolat terjesztése a fán"
elírás, és a szöveg nem azt jelenti, hogy „gondoltam”, hanem „enyém”. N. P. Korelkin szerint a Pszkov tartomány Opochets kerületében az egeret mókusnak vagy véksának hívják (Karelkin N. P. (Rec.): "Igor, Szeverszkij herceg": Vers / Nyikolaj Gerbel fordítása // OZ. 1854 V. 93, 3. sz. 4. § P. 1-11.).
- Általában a legtöbb kutató[ ki? ] „Szavak Igor kampányáról” egyetértett Korelkinnel.

A frazeologizmus modern jelentése

Gondolat ( vagy "gondolat" ) szétterítése a fa mentén - azt jelenti [1] , hogy " véletlenszerűen mozog egyikről a másikra gondolatokban, szavakban "; így mondják azokról, akik hosszan, unalmasan, témáról témára ugrálva beszélnek .

Példák

Ljudmila Evgenievna Ulitskaya a " Daniel Stein, fordító " című regényben :

– Kiterítettem a gondolatomat a fán.

Lásd még

Jegyzetek

↑ 1 2 A gondolat terjesztése a fán. . Letöltve: 2021. október 15. Az eredetiből archiválva : 2021. október 15. (határozatlan)

Irodalom

Polevoy N. A. „Rec. a könyvön: Dal Igor Szvjatoszlavics milíciájának ... ”(A. Veltman) // Moszkva. távíró. 1833. Ch. 50. No. 7. ápr. 419-440.
Karelkin N. P. (Rec.): "Igor, Szeverszkij herceg": Vers / Per. Nikolai Gerbel // OZ. 1854. V. 93, No. 3. Det. 4. P. 1-11.
Szárnyas szavak és kifejezések enciklopédikus szótára. -M.: Lokad-Sajtó, 2005.
Gondolat // Enciklopédia "Szavak Igor kampányáról": 5 kötetben / Ros. akad. Tudományok. In-t rus. megvilágított. (Puskin-ház); Szerk. Ezredes: L. A. Dmitriev, D. S. Lihacsev, S. A. Szemjacsko, O. V. Tvorogov (főszerkesztő). - Szentpétervár. : Dmitrij Bulanin, 1995. - T. 3. - 387 p.
Egy szó Igor fiáról, Szvjatoszlav Igor fiáról, Olgov unokájáról (szöveg) // Iroikus dal a Novagod-Seversky hercegének, Igor Szvjatoszlavicsnak a polovciak elleni hadjáratáról, régi orosz nyelven írva a 12. század végén Ivan Mushyovich Alekse átültetésével / Kiadó: -Puskin. - Moszkva: a Szenátusi Nyomdában, 1800. - S. 2-3.