Seb merisztéma

A sebmerisztémák [1] [2]  a másodlagos merisztémás szövetek egy fajtája, amelyek sejtjei a sérült területek közelében elhelyezkedő speciális élő parenchymasejtekből képződnek, és a sérült testrész helyreállítását biztosítják [2] [3] . A sebmerisztémák sejtjei általában nagyobbak, mint más merisztémák sejtjei, jól fejlett sejtfallal rendelkeznek. Ellenállóbbak a kísérleti manipulációkkal szemben, mint a vékonyfalú apikális merisztémasejtek . A sebmerisztémák sejtosztódási síkja a seb felszínével párhuzamosan, vagy a károsodott területen a hormonkoncentráció gradiensével függőlegesen helyezkedik el [4] . Az intenzív osztódás eredményeként a sejtek vagy kallusznak nevezett növedékké , vagy phellogénné alakulnak , amely viszont dugót képez [2] .

Bizonyos körülmények között növényi szervek képződhetnek belőle. Néha embriók fejlődhetnek ki a kalluszsejtekből , amelyek ezt követően önálló szervezetté fejlődnek (ez könnyen megfigyelhető egy levágott begónialevélen , ahol az embriók az epidermális sejtekből fejlődnek ki a vágott vénák területén).

Jegyzetek

  1. Merisztéma  // Nagy Orosz Enciklopédia  : [35 kötetben]  / ch. szerk. Yu. S. Osipov . - M .  : Nagy orosz enciklopédia, 2004-2017.
  2. ↑ 1 2 3 Sautkina T. A., Poliksenova V. D. Növények morfológiája: Előadások menete: 2 óra alatt 1. rész . - Minszk:: BGU, 2004. - S. 29. - 115 p. — ISBN 985-485-222-9 . Archiválva : 2019. december 6. a Wayback Machine -nél
  3. Kiscsenko I. T. A botanika gyakorlati kurzusa (citológia, szövettan, morfológia, anatómia, rendszertan) . - LLC DirectMedia, 2020. - 351 p. - ISBN 978-5-4499-1264-0 . Archiválva : 2022. június 27. a Wayback Machine -nél
  4. Bloch R. Sebgyógyulás magasabb rendű növényekben. II  (angol)  // The Botanical Review. - 1952. - 1. évf. 18 , iss. 10 . — 655. o . — ISSN 1874-9372 . - doi : 10.1007/BF02957556 .