Szakmai identitás

A szakmai identitás  egy komplex integratív pszichológiai jelenség, az egyén szakmai fejlődésének vezérjellemzője, amely jelzi a választott szakmai tevékenység , mint az önmegvalósítás és fejlődés eszközeként történő elfogadásának mértékét , a csoporttal való azonosságtudat és a szakmai fejlődés értékelését. az abban való tagság jelentősége . [egy]

Olyan ember szakmai önmeghatározásának eredménye, aki tisztában van hivatásával. A kialakult szakmai identitás birtokában az ember azonosítja magát a szakmával, és a szakmai közösség képviselőjének tekinti magát. [2]

Használata a pszichológiában

A legtöbb szerző az „ identitás ” kifejezés pszichológiában elterjedt használatát E. Erickson nevéhez köti , aki bevezette az „ egó-identitás ” fogalmát a pszichológiai tezauruszba, amelyet követői később „személyes identitásnak” neveztek. A személyes identitást "az egyén belső folytonossága és önazonosságaként" határozta meg, amely az ember életútjának minden szakaszában kialakul. [3]

E. Erickson úgy is értelmezte az identitást , mint egy személy tapasztalatának és egy bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozásának tudatában , beleértve az általa birtokolt szakma szakmai társaságához való tartozást is.

Az összetartozás érzése E. Erickson szerint egyes csoportok másokkal szembeni szembeállítása révén jelentkezik. A személyes identitás ezen oldalának megértésének fejlesztését J. Mead , G. Tejfel , J. Turner és követőik végezték. Ennek a kutatási területnek a keretében a személyes identitás fogalmának használatával együtt bevezették a „társadalmi identitás” fogalmát. [4] [5]

Ha a személyes identitás a testi, intellektuális és erkölcsi tulajdonságok azonosítása alapján jön létre, akkor a társadalmi identitás egy meghatározott közösséggel való azonosítás eredménye: faj, nem, szakmai csoport, nemzetiség stb.

Manapság a pszichológiában a társadalmi identitásnak különféle típusai [6] léteznek : vallási identitás, etnikai identitás , nemi identitás , szakmai identitás és számos más.

A szakmai identitás vizsgálatával foglalkozó legfontosabb tudományos munkák L. B. Schneider nevéhez fűződnek , aki a szakmai identitás 4 típusát azonosította, és új módszert dolgozott ki annak diagnosztizálására. [egy]

A szakmai identitás típusai

A szakmai identitás kialakulásának folyamata egyenetlen, krízis jellegű, ami számos szerző szerint szakmai válsághoz vezethet . [7]

A szakmai identitás válsága ugyanazon terv szerint zajlik, mint a személyes és társadalmi identitás válsága.

A szakma elsajátításának szakaszaiban konfliktus keletkezik az ember már meglévő identitásának elemei és az új szakma elsajátításával megváltozó helyzet között. A szakmai válságból való kilábaláshoz az egyénnek el kell fogadnia a szakmai társadalom új értékeit, át kell vennie a szakmai készségeket és tulajdonságokat, és meg kell találnia a fejlődési módokat a szakmai tevékenység keretein belül. [nyolc]

Módszerek a szakmai identitás diagnosztizálására [9]

A szakmai identitás diagnosztizálásának számos módja van.

Az egyik leggyakrabban használt módszer a Professional Identity Diagnostic Test”, L. B. Schneider. Felfedi a szakmai identitás bizonyos státuszának jelenlétét. [10] Szintén a hazai kutatók használják E. A. Klimov Differenciáldiagnosztikai Kérdőívét, amely egy adott szakma szakmai preferenciáinak hierarchiáját mutatja [10] , valamint számos más hazai módszert is.

A szakmai identitás típusai: [11]

1. Az elért szakmai identitás az identitás legelőnyösebb és legfejlettebb formája, amely egy identitásválság sikeres áthaladását jelzi. Az elért szakmai identitású ember tisztában van azzal, hogy mit szeretne elérni a szakmában, megvannak a maga szakmai ambíciói, a szakma és a szakmai közösség részének érzi magát.
2. A korai szakmai identitás jellemző arra, aki nem élt át identitásválságot. Ezt a fajta identitást a szülők és más jelentős személyek utánzásának mechanizmusa alakítja ki. Ilyen identitás alakulhat ki például egy dinasztikus szakma szituációjában, amikor a gyerek szülei orvosok, és maga is bízik orvosi vágyában.
3. Diffúz szakmai identitás – a hordozó homályos, elmosódott szakmai érdeklődésű, célokkal, meggyőződéssel rendelkező emberek. Az ilyen emberek nem érzik magukat egy bizonyos szakmai csoporthoz tartozónak, nem osztják annak értékeit és meggyőződését, és nincsenek egyértelműen meghatározott ambícióik a szakmai területen.
4. A moratórium az identitáshiány állapota, mert egy személy identitásválságban van.

Szakmai marginalizmus

A szakmai marginalizmus és a szakmai identitás sarkalatos jelenségek. A szakmai marginalizmus a szakmai társadalomban való részvétel hiányát, a szakmában való önmegtagadást jelenti. A szakmai identitás önazonosítás egy szakemberrel, egy adott szakma hordozójával. [12]

A szakmai identitás elvesztése a szakmai marginalizmus jelenségét idézi elő. Ezt a jelenséget a betöltött szakmai szerepben való részvétel hiányának érzése, önmegtagadás, a szakma személyes jelentőségének elvesztése jellemzi.

A szakmai marginalizmus jelensége mindig negatív és veszélyes a társadalomra, mivel annak jelei a szakmai tevékenység minőségének és hatékonyságának csökkenése, a szakembernek a munkavégzés során a személyes, nem szakmai célokra való orientációja, nem pedig a a szakma társadalmi értéke. [7]

A szakmai identitás kialakulásának folyamatát befolyásoló tényezők

A szakmai identitás kialakulását három tényezőcsoport befolyásolja: egyéni-személyes, oktatási, társadalmi-szakmai , pozitív („formáló tényezők”) és negatív aspektusokkal („deformáló tényezők” vagy a szakmai identitás kialakulásának akadályai). [13]

Egyéni-személyes szempontok

Kialakító tényezők:

• értékorientációs rendszer, személyes motiváció;
• a kitűzött cél elérése;
• a választott szakma dinasztiái;
• hivatásból fakadó szakma, nagyfokú felelősség a szakmai munkáért.

Korlátozó tényezők:

• az értékorientációs rendszer hierarchiája, alacsony személyes motiváció;
• a szakmai munka felelősségének kiegyenlítése;
• csalódás a szakmában; érzelmi kiégés. [13]

Nevelési szempontok

Kialakító tényezők:

• a szakképzési rendszer intézményesítése, a végzettek szakmai képzése;
• magas színvonalú szakmai képzés;
• a képzés gyakorlatorientált orientációja.

Korlátozó tényezők:

• felsőfokú végzettségű oklevél megszerzése érdekében tanulni;
• a szakmai képzés alacsony színvonala;
• a képzés gyakorlatorientált orientációjának hiánya. [13]

Társadalmi-szakmai szempontok

Kialakító tényezők:

• a szakmai közösség és a szakmai kultúra, mint kulturális modell kialakítása;
• az ilyen profilú szakemberek iránti kereslet a munkaerőpiacon, a modern munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmaválasztás;
• a szakmai képzés valós gyakorlattal való összhangja;
• a szakma magas presztízse a társadalomban, stabil munkakörülmények, megfelelő bérezés egy leendő szakember számára és magas szociális garanciák.

Korlátozó tényezők:

• nem alapvető foglalkoztatás;
• a munkaerőpiac prekariatizálódása; kialakulatlan szakmai közösség és szakmai kultúra;
• az ilyen profilú szakemberek iránti kereslet hiánya a munkaerőpiacon, a modern munkaerőpiac igényeinek nem megfelelő szakmaválasztás;
• a szakmai képzés és a valós gyakorlat összeegyeztethetetlensége;
• nem presztízsű (alacsony besorolású) szakma a társadalomban, instabil munkakörülmények, egy leendő szakember alacsony bére és a szociális garanciák hiánya. [13]

A szakmai identitás megszerzésében és a szakmai fejlődés kríziseinek leküzdésében fontos szerepet játszanak az egyén pszichológiai tulajdonságai, amelyek a felnőttkor kezdetével átalakulnak.

Ilyen kritériumok közé tartozik a szakmai munkaért való felelősségvállalás, a tolerancia kimutatása és a kapcsolatok kialakítása, a célok elérése. [nyolc]

A kialakult szakmai identitás mutatójának kritériumai

A szakmai identitás megalapozásának sikeres folyamatának kritériumai: [2]

• A pozitív önértékelés , mint az önértékelés mutatója, a társadalmi szerep betöltése, mint a szakmai tevékenység alanya.
• Az állítások szintje , mint motivált készenlét arra, hogy szakemberként fejlessze személyiségét és csatlakozzon a szakmai közösséghez.
• A szakmai feladatok ellátásával való elégedettség.
• Pozitív hozzáállás a szakmai tevékenység végzéséhez, az igények kielégítése.
• Felelősség a szakmai tevékenység normái és szabályai, a szakma által a szakember személyiségével szemben támasztott követelmények végrehajtásáért.
• A szakmai közösségre jellemző normák és értékek elfogadása.
• Tanulmányi sikerek és eredmények.
• Pozitív hozzáállás a munkahelyi szakmai tevékenységekhez.

Források

1. ↑ 1 2 Lidia Berngardovna Schneider. Szakmai identitás: A kialakulás felépítése, keletkezése és feltételei . - 2001. Archiválva : 2018. december 27. (Orosz)
2. ↑ 1 2 Szakmai identitás, felépítése és összetevői . cyberleninka.ru. Letöltve: 2018. november 14. (határozatlan)
3. ↑ John P. Kemph. Erik H. Erikson. Identitás, fiatalság és válság. New York: W. W. Norton Company, 1968  //  Viselkedéstudomány. - 1969-03. — Vol. 14 , iss. 2 . — P. 154–159 . - ISSN 1099-1743 0005-7940, 1099-1743 . - doi : 10.1002/bs.3830140209 . Archiválva : 2020. október 28.
4. ↑ Ivanova N.L. Az egyén társadalmi identitásának szerkezete: az elemzés problémája  // Pszichológiai folyóirat. - 2004. - T. 25 , sz. 1 . — ISSN 0205-9592 . Az eredetiből archiválva : 2018. november 20.
5. ↑ Povarenkov Jurij Pavlovics. A munka alanya szakmai identitásának pszichológiai jellemzői  // A Kostroma Állami Egyetem közleménye. Sorozat: Pedagógia. Pszichológia. Szociokinetika. - 2014. - T. 20 , sz. 3 . — ISSN 2073-1426 . Az eredetiből archiválva : 2018. november 16.
6. ↑ Natalja Alekszejevna Perinszkaja. Szakmai identitás  // Tudás. Megértés. Ügyesség. — 2018-06-29. - T. 0 , nem. 2 . — ISSN 2218-9238 . - doi : 10.17805/zpu.2018.2.19 . Az eredetiből archiválva : 2018. november 14. (Orosz)
7. ↑ 1 2 Demens Ljudmila Ivanovna. A szakmai identitás és a marginalitás problémái a tudatos szakmaváltás helyzetében (második felsőfokú pszichológiai képzés megszerzésének példáján)  // Az Altai Állami Egyetem hírei. - 2009. - Kiadás. 2 . — ISSN 1561-9443 . Az eredetiből archiválva : 2018. november 28.
8. ↑ 1 2 Oksana Avedikovna Nor-Arevyan, Anna Mihailovna Shapovalova. A szakmai identitás kialakulásának tényezői  // Dél-Oroszország humanitáriusa. - 2016. - T. 21 , sz. 5 . – S. 102–113 . — ISSN 2500-2155 . Az eredetiből archiválva : 2018. november 16. (Orosz)
9. ↑ Ozerina Anna Alekszandrovna. Kérdőív kidolgozása a hallgatók szakmai identitásának diagnosztizálására  // Proceedings of the Dagestan State Pedagogical University. Pszichológiai és pedagógiai tudományok. - 2011. - Kiadás. 2 . — ISSN 1995-0659 . Archiválva az eredetiből 2018. december 27-én.
10. ↑ 1 2 Alexandra Olegovna Koverga. A szakmai identitás mint a személyzeti vezető pályaorientációjának tárgya  // Fiatal tudós. - 2014. - Kiadás. 65 . – S. 799–803 . — ISSN 2072-0297 . Az eredetiből archiválva : 2018. december 28.
11. ↑ Isaeva Daria Alexandrovna. A személyes és szakmai identitás jellemzői fiatalkorban és korai felnőttkorban  // Bulletin of St. Petersburg University. Sorozat 12. Szociológia. - 2013. - Kiadás. 2 . — ISSN 2541-9374 .
12. ↑ PSYLIB® – G. M. Andreeva. Szociálpszichológia . psylib.ukrweb.net. Letöltve: 2018. november 28. Az eredetiből archiválva : 2018. november 29. (határozatlan)
13. ↑ 1 2 3 4 Vorobieva, Irina Vladimirovna. A „szociális munka” specialitásban részesülő hallgatók szakmai szocializációjának jellemzői . - 2007. Archiválva : 2018. november 21. (Orosz)