| Tüntetések Franciaországban | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||
| A konfliktusban résztvevő felek | |||||||||||||
| civil aktivisták Szakszervezetek Éjszakai állás |
francia kormány francia belügyminisztérium | ||||||||||||
| Kulcsfigurák | |||||||||||||
| Francois Hollande Manuel Waltz | |||||||||||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||||||||||
A tiltakozások Franciaországban 2016. március 9-én kezdődtek. Indokuk a munkaügyi jogszabályok megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat volt, amely sérti a munkavállalók érdekeit.
A munkajogi reformot Miriam El-Komri munkaügyi miniszter tervezte . A törvényjavaslat lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy növeljék a munkaórák számát, legfeljebb heti 46 órára. A reform a munkavállalók elbocsátási eljárásának egyszerűsítéséről is rendelkezik. A munkáltatóknak több jogkörük van a különféle szabadságtípusok feltételeinek megvitatása során, beleértve a gyermek születését is, több jogot kapnak a fizetéscsökkentés terén.
A kormány szerint a munkaügyi reform segíteni fog a krónikus munkanélküliség leküzdésében, és a vállalatok hajlandóbbak lesznek felvenni a munkaerőt, ha a munkaadók tudják, hogy elbocsáthatják őket, ha nehéz helyzetbe kerül. A reform ellenzői szerint azonban ez oda fog vezetni, hogy a munkaadók elbocsátással fenyegetve rákényszeríthetik majd a munkavállalókat, hogy vállalják a számukra rendkívül kedvezőtlen munkakörülményeket. Egy országos közvélemény-kutatás szerint a franciák 74%-a ellenzi a reformot. Ugyanakkor az Országgyűlés 577 képviselője közül mindössze 60-an emelnek hangot nyíltan a reform ellen. Ugyanez az arány a szenátusban is . A francia média nagy része is támogatja a reformot [1] [2] .
2016. március 9- én 500 ezren vonultak utcára Franciaország-szerte, hogy tiltakozzanak a munkaügyi reform ellen. 30 000 ember vonult utcára Párizsban . Az országos tiltakozás egybeesett a vasúti sztrájkkal. Emiatt egész nap törölték az egyes párizsi elővárosi vonatokat, valamint néhány távolsági vonatot. [3]
Március 24-én a franciaországi munkatörvénykönyv reformját célzó projekt elleni párizsi ifjúsági tüntetés zavargássá fajult. A francia média szerint a demonstrálók legalább két autót felgyújtottak. A helyszínre érkező rendőrök 20 embert őrizetbe vettek. A demonstrálókkal folytatott összecsapások során több rendfenntartó megsérült. [négy]
Március 31 -én Franciaországban a diákok, tanárok, közlekedési dolgozók és más alkalmazottak tüntetései, akik elégedetlenek voltak a munkajogi reformmal, a rendőrséggel való összetűzéssel végződtek, és a közlekedésben is fennakadásokat okoztak. Párizs keleti részén több tucat kapucnis és maszkos ember dobálta meg festékkel dobozokat és üzleteket, valamint autókat vertek baseballütővel egy diáktüntetésen. Az összecsapások során a tüntetők tojással és liszttel dobálták meg a rendőröket. 10 embert letartóztattak. A tiltakozások fennakadásokat okoztak a közlekedésben. Különösen a belföldi vasúti forgalommal voltak gondok, ráadásul az orlyi repülőtér a járatok mintegy 20%-át törölte. Ezenkívül a tüntetők akciói az Eiffel-torony bezárásához vezettek. A munkáját biztosító cég azt mondta, hogy nincs elegendő személyzete a biztonsági előírások betartásához. Normandiában az emberek elkezdték eltorlaszolni az utakat. [5]
Április 1-jén sátorváros jelent meg a párizsi Place de la République -on. Bár voltak oszlatási kísérletek, a polgármesteri hivatal végül engedélyt adott az éjszakai rendezvények lebonyolítására, és azóta a hely az Éjszakai Állás mozgalom központja.
Április 9-én 220 000 francia vonult a francia városok utcáira, hogy tiltakozzanak a munkaügyi törvények reformja ellen, összesen több mint 200 demonstrációt tartottak országszerte. Párizsban és Rennes-ben összecsapások voltak a rendőrök és a tüntetők között, a rendőrségnek könnygázt kellett bevetnie. A fő összecsapások a francia fővárosban zajlottak a Place de la République környékén, ahol a tüntetők sátorvárosa található, és a Place de la Nation területén. A Köztársaság teret biztonsági erők vették körül, akik könnygázt használtak a tüntetők feloszlatására. Az őrizetbe vételek folyamatban vannak. Több rendőr könnyebben megsérült. Füstbombákat is használnak a Nemzet terén. A francia rendőrség több száz, a munkajogi reform ellen tüntetőt kiűzetett Manuel Valls francia miniszterelnök otthonából – maga a kormányfő akkor nem tartózkodott a házban. Bernard Cazeneuve, Franciaország belügyminisztere közleményében élesen elítélte a "szélsőségesek akcióit". Maszkos fiatalok próbálták áttörni a rendőrkordont, a biztonsági erők könnygázt és kábítógránátot használtak. Az összecsapások során több rendőr megsérült, 26 embert őrizetbe vettek. [6]
Április 10-én a Belügyminisztérium esti jelentése szerint 120 ezren vettek részt a felvonulásokon. A tüntetést kísérő zavargások során a rendőrség összesen 26 embert vett őrizetbe, közülük kilencet Párizsban. A nyugat-franciaországi Rennes városában az akciót a tüntetők és a rendőrség közötti összecsapások árnyékolták be. Maszkos fiatalok próbálták áttörni a rendőrkordont, a biztonsági erők könnygázt és kábítógránátot használtak. Három rendőr és egy tüntető megsérült. Párizsban zavargások törtek ki a Place de la République téren: a demonstrálók üvegekkel és petárdákkal dobálták meg a rendőröket, a biztonsági erők könnygázgránátokkal válaszoltak. Három rendőr megsérült – közölte a párizsi prefektúra. [7]
Április 11-én hajnalban a rendfenntartók rögtönzött házakat és lelátókat bontottak le, és magukat a demonstrálókat kérték fel a tér megtisztítására. A tüntetők engedelmeskedtek. A tiltakozó megmozdulás szervezői azonban már kijelentették, hogy ilyen vagy olyan formában folytatódnak a hatóságok lépéseivel való egyet nem értést demonstráló akciók. [nyolc]
Április 28-án több mint 100 ezren vonultak Párizs és más nagyvárosok - Nantes, Lyon , Marseille , Toulouse utcáira. Néhányan gumikat égettek, kövekkel és palackokkal dobálták meg a rendőröket. Több mint 100 tüntetőt tartóztattak le. Három rendőr súlyosan megsérült, egy állapota válságos. [9]
Május 10-én a kabinet úgy döntött, hogy a francia alkotmány ritkán használt 49.3 cikkelyét használja fel a reform elfogadásához, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy parlamenti szavazás nélkül hozzon törvényeket. A törvény elfogadását csak egy parlamenti bizalmatlansági szavazás akadályozhatja meg a kormány iránt. A bizalmatlansági szavazást május 12-én szavazták meg, de a szavazás meghiúsulásához szükséges számú szavazat meghiúsult [1] [10] . A bizalmatlansági szavazást a Republikánusok jobbközép ellenzéki párt kezdeményezte , de támogatták a kormányzó szocialista párt egyes képviselői , valamint a kommunisták is . A szavazás kezdete előtt tüntetés zajlott Párizsban, amelyen a szervezők szerint több mint 50 ezren gyűltek össze. Az Országgyűlés épületétől nem messze üvegekkel és kövekkel dobálták a rendfenntartókat, válaszul a rendőrök könnygázt vetettek be. Körülbelül 10 embert vettek őrizetbe [11] .
Az ország olajfinomítói munkásai sztrájkba léptek a munkareform ellen. A sztrájk mind a nyolc francia finomítót érintette: néhányuk leállt, míg a dolgozók elzárták a hozzáférést a többihez. Május 27-ig a francia benzinkutak 20%-ában fogyott a benzin. Május 26-án az összes francia atomerőmű dolgozói csatlakoztak a tiltakozásokhoz [10] [2] .
Május 27-én a rendőrség szabadon engedett egy nagy olajfinomítót a nyugat-franciaországi Donge -ban, amelyet több mint egy hete blokkoltak a tüntetők. Hatalmas rendfenntartó erőket vetettek be, hogy felszámolják az égő gumiabroncsok és fák áradatát, és visszaszorítsák több mint 150 szakszervezeti aktivistát. A kormány bejelentette, hogy kénytelen stratégiai üzemanyag-tartalékokhoz folyamodni az ország benzinkutak hiányának pótlására [12] .
Június 30-án a vasutasok csatlakoztak a sztrájkhoz [13] .
2018 márciusában-áprilisában újabb tömeges tiltakozási hullám robbant ki a munkaügyi reform miatt: sztrájkba léptek az SNCF vasutasai . Hozzájuk csatlakoztak az Air France alkalmazottai , energetikai mérnökei és egyetemisták [14] .