Ukrajna függetlenségi nyilatkozata a Szovjetuniótól

Ukrajna Függetlenségi Nyilatkozata ( Ukr . Voting Nezalezhnosti Ukrainy ) - a független állam kikiáltásának és létrehozásának folyamata - Ukrajna .

Háttér

A modern Ukrajna területén különböző időkben különböző állami entitások léteztek, amelyek a modern állam elődjeinek vallották magukat:

• Hetmanátus (zaporozsji fogadó) (1649-1764) - Bogdan Hmelnyickij felkelésének eredményeként jött létre a Nemzetközösség dominanciája ellen Délnyugat -Oroszországban . 1654 - ben az orosz királyság része lett . 1660-ban valójában, 1667-ben pedig jogilag felbomlott a Balpartra ( Oroszország részeként ) és a Jobbpartra ( Lengyelország részeként ). Az Orosz Birodalom 1764-ben, a hetmanátus felszámolásakor szüntette meg (az ezred közigazgatási-területi struktúra 1782-ig állt fenn);
• Az Ukrán Népköztársaság (1917-1921) - az oroszországi forradalmi események hullámán keletkezett , először autonómiaként , majd az októberi forradalom után - független államként. De facto a hetman 1918 áprilisi puccsa következtében szűnt meg . Ugyanezen év őszén helyreállították a Directory vezetésével , de hamarosan ismét, ezúttal örökre, a bolsevik csapatok offenzívája és a rigai békeszerződés aláírása (1921) miatt megszűnt ;
• Ukrán Állam (1918) - a Német Birodalom protektorátusa alatt álló államalakulat , amelynek csapatai 1918 áprilisában feloszlatták az UNR Központi Radáját , és amelynek csapatai segítségével Pavlo Skoropadskyt "Minden Ukrajna hetmanjává" kiáltották ki. Ez a hetman félmonarchikus diktatórikus rezsimje volt. 1918 őszén a központi hatalmak első világháborús veresége miatt megszűnt ;
• Nyugat-Ukrajnai Népköztársaság (1918-1919) – 1918 őszén, Ausztria-Magyarország összeomlása után kiáltották ki, főleg ukránok által lakott területeken . 1919. január 22- én ünnepélyesen kihirdették a Zluki-törvényt , amely szerint a ZUNR és az UNR egyetlen állammá egyesült, Nyugat-Ukrajna széles körű autonómiát kapott az UNR-en belül. Az egyesülés azonban gyakorlatilag nem történt meg, és 1919 nyarának elejére a ZUNR gyakorlatilag teljes területét Lengyelország , Románia és Csehszlovákia megszállta ;
• Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (korábban Ukrán Szovjet Népköztársaság , Ukrán Tanácsköztársaság ) egy szövetségi köztársaság a Szovjetunión belül , a polgárháború idején – autonómia Szovjet-Oroszországon belül . 1919-1922 között formálisan szuverén állam volt. 1922-ben a Szovjetunió egyik alapítója lett .

Események

Nyilatkozat az állam szuverenitásáról (1990)

1990. július 16-án az Ukrán SSR Legfelsőbb Tanácsa elfogadta az Ukrajna állami szuverenitásáról szóló nyilatkozatot . Nem ez volt az első ilyen nyilatkozat a Szovjetunióban :

• 1990. március 11-én Litvánia kikiáltotta függetlenségét;
• 1990. június 12-én elfogadták az RSFSR állami szuverenitásáról szóló nyilatkozatot .

A közhangulat nyomása alatt 1990. július 16-án az Ukrán Kommunista Párt Kongresszusán határozatot fogadtak el "Az Ukrán SSR állami szuverenitásáról". Mivel a köztársasági parlament többsége kommunista volt, a Legfelsőbb Tanács még aznap elfogadta a Kongresszus határozatának végrehajtásáról szóló nyilatkozatot.

A Nyilatkozat szinte minden rendelkezése ellentmondott az Ukrán SZSZK akkor hatályos alkotmányának. De a Nyilatkozat utolsó záradéka az volt, hogy a Szuverenitási Nyilatkozat alapelveit használják fel egy új uniós szerződés megkötésére.

Puccskísérlet a Szovjetunióban (GKChP)

1991. augusztus 19-én puccskísérletet hajtottak végre a Szovjetunióban, hogy a társadalmat visszaállítsák a korábbi rendhez. Kezdeményezői - az ország legfelsőbb államvezetésének képviselői - közölték, hogy Mihail Gorbacsov Szovjetunió elnökének megbetegedésével kapcsolatban Gennagyij Yanaev alelnök látja el feladatait, a Rendkívüli Állami Bizottság (GKChP) pedig vezesse az országot .

A bizottság bejelentette, hogy a Szovjetunió egyes régióiban hat hónapra szükségállapotot vezetnek be. Felfüggesztették az SZKP kivételével valamennyi politikai párt tevékenységét, a demokratikus irányzatú közszervezeteket, mozgalmakat, megtiltották a gyűléseket, tüntetéseket, sztrájkokat, szigorú cenzúrát vezettek be a médiában, felfüggesztették az újságok kiadását, kivéve néhány hűséges az Állami Vészhelyzeti Bizottsághoz. Moszkvában, ahol a fő események zajlottak, kijárási tilalmat vezettek be, katonai felszerelést vittek az utcákra, terekre.

A fő események Moszkvában bontakoztak ki. Az ellenállás központja az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa volt, amely körül a demokrácia védelmezőinek ezrei gyűltek össze, barikádokat emeltek. A GKChP-vel szembeni ellenállást az RSFSR elnöke, Borisz Jelcin vezette . Felhívására emberek tízezrei vonultak a főváros utcáira, és elzárták a páncélozott járművek és csapatok útját Oroszország Legfelsőbb Tanácsa házához. A moszkvai tüntetők között sok ukrán volt. A barikádok fölé, mások mellé az ukrán kék-sárga zászlót is elhelyezték.

A Moszkva központját elárasztó polgárok ezreinek döntő ellenállása a lázadókkal, a Jelcin vezette RSFSR vezetésének fellépése, a csapatok megingása, az egyes katonai egységek átállása a demokratikus erők oldalára, maga a GKChP határozatlansága okozta a lázadás kudarcát.

A lázadás kudarca katasztrofális következményekkel járt az SZKP számára , amelynek tevékenységét azonnal betiltották. Augusztus 30-án az ukrán Verhovna Rada Elnöksége betiltotta az Ukrajnai Kommunista Pártnak az SZKP szerves részeként folytatott tevékenységét.

Ezt követően a Szovjetunió elnöke, Mihail Gorbacsov, akit a lázadás napjaiban a puccsisták elszigeteltek a Krím déli partján , rohamosan veszített hatalmából. Az RSFSR vezetésének tevékenysége, amely kulcsszerepet játszott a puccs elnyomásában, hirtelen megnövekedett. A szövetséges hatóságok megbénultak. Kedvező körülmények alakultak ki a szakszervezeti köztársaságok függetlenségének kivívásához.

Függetlenségi Nyilatkozat törvény

1991. augusztus 24-én az Ukrán SSR Legfelsőbb Tanácsa történelmi dokumentumot fogadott el - Ukrajna Függetlenségi Nyilatkozatáról szóló törvényt . A képviselők abszolút többsége megszavazta a törvényt. Az ukrán SSR megszűnt. Új állam jelent meg a világ geopolitikai térképén - Ukrajna .

Ukrajna utódlása

Ukrajna 1991. szeptember 12-i törvénye „Ukrajna utódlásáról” Ukrajnát az Ukrán SZSZK utódjának, részben pedig a Szovjetunió utódjának nyilvánította. 1992. augusztus 22-én Mikola Plaviuk , az UNR utolsó száműzetésben lévő elnöke (1989-1992) ünnepélyesen átadta a vonatkozó jogköröket és dísztárgyakat Leonyid Kravcsuk ukrán elnöknek.

Az államiság attribútumainak kialakulása (jóváhagyása)

A függetlenség kikiáltásával megkezdődött az államiság attribútumainak kialakítása. 1991. szeptember 4-én kék-sárga zászlót tűztek ki a Verhovna Rada épületének kupolája fölé , 1992. január 28-án pedig állami zászló státuszt kapott. 1992. január 15-én a zeneszerző Mihail Verbitszkij zenéje Pavel Chubinsky szavaira „Ukrajna még nem halt meg” lett a nemzeti himnusz . 1992. február 19. A Verhovna Rada jóváhagyta a háromágú ágat Ukrajna kis címerének. A nemzeti szimbólumok állami jelképekké váltak. Ukrajna függetlenségét minden volt szovjet köztársaság elismerte, a világközösség.

Jegyzetek

1. ↑ Kétoldalú győzelmek krónikája  (elérhetetlen link)
2. ↑ A kétoldalas pénz története // Ukrajna Japáni Nagykövetsége
3. ↑ A kétoldalú fizetések története // Ukrajna Nagykövetsége a Koreai Köztársaságban
4. ↑ Filonenko D. Nagy-Britannia || nagy Ukrajna // Ukrajna ifjúsága. || 27. sz. || 2007.07.27. || S. 07.