Földalatti építmények

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. június 4-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .

Földalatti építmények - ipari, mezőgazdasági, kulturális, védelmi, önkormányzati és egyéb célokat szolgáló építmények ( tárgyak ), amelyeket a föld felszíne alatt, kőzettömegekben hoztak létre [1] .

Történelem

Az emberek régóta használják a földalatti tereket. A barlangok még a paleolit ​​korszakban is megbízható menedéket jelentettek a primitív ember számára .

Az első mesterséges földalatti építmények az ásványok földalatti módszerrel történő fejlesztése kapcsán keletkeztek . Az ókori Egyiptomban (Kr. e. kétezer éve) és Indiában (Kr. e. ezer év) földalatti temetkezési halmokat építettek. A városok vízellátását szolgáló alagutak építése ugyanebben az időben történik.

A Kr.e. negyedik században e. a pergamoni területen Aszklépiosz templomának földalatti épülete épült .

Jelentős léptékű és műszaki megoldásokat tekintve egyedülálló volt Kappadókiában a földalatti városok építése .

A robbanóanyagok feltalálásával a szállítóalagút intenzív fejlődésnek indult. A 19. században nagy hosszúságú és nagy keresztmetszetű alagutak épültek: Simplon (20 km hosszú), Saint-Gothard (15 km), Mont-Senin (14 km).

A bányatechnika fejlődése, a bányamérnöki tudomány fejlődése és fejlesztése tette lehetővé a 19. század végén az első városi földalatti utak (metró) építésének megkezdését Londonban (1863), Budapesten (1896), Párizsban (1900).

A 20. század elején megépültek az első földalatti vízerőművek . A bányák bányászati ​​működését , ahol a bányászati ​​tevékenységet leállították, raktárak és gyárak számára alakítják át. Később a földalatti építményekben katonai létesítmények (repülőgépgyárak, hangárok, lőszerraktárak), valamint polgári ipari létesítmények (raktárak, textilgyárak, garázsok, olajtárolók) helyezkedtek el.

Az 1950-es években új típusú földalatti építmények jelentek meg - a szénhidrogén nyersanyagok tárolása.

Földalatti építmények osztályozása

A földalatti építmények építésének jellegétől függően a földalatti építmények négy csoportját különböztetjük meg [1] :

  1. Bányászat végrehajtása a célprojekthez
  2. Alkalmazkodás meglévő bányaműveletek objektumaihoz és természetes földalatti üregekhez
  3. Porózus geológiai szerkezetek alkalmazása a Föld belsejében
  4. Földalatti terek integrált fejlesztése a célprojekt szerinti bányamunkálatok elvégzésével és a korábban kidolgozottak adaptálásával.

1. A célprojekt szerint kialakított földalatti építmények osztályozása

A földalatti építmény fő célja A földalatti munkavégzés típusa Elhelyezhető tárgyak
Szilárd ásványok kitermelése Adits , sodródás , kamrák Bányák szén, érc, nemfémes ásványok kitermelésére
Közlekedési kommunikáció Alagút , feltöltő árkok Metró , vasút, autó alagutak Hidraulikus alagutak, csővezetékek
Áramellátás, hőellátó létesítmények elhelyezése Nagy kamrák, alagutak HPP , TPP , APEC
Ivóvíztárolók és szennyvíztisztító létesítmények elhelyezése Nagy kamrák, alagutak Ivóvíz tartályok, szennyvíztisztító telepek
Önkormányzati létesítmények elhelyezése Gödrök és árkok utólagos feltöltéssel Bevásárlóközpontok, vasútállomások, garázsok, átszállási csomópontok, gyalogátkelőhelyek, éttermek, mozik, telefonközpontok
Katonai létesítmények elhelyezése Csomagtartók , üregek, kamrák, gödrök utántöltéssel Rakétakilövő komplexumok, hosszú távú parancsnoki állomások, óvóhelyek, raktárak stb.

2. A meglévő bányaműveletek és természetes üregek adaptálásával létrejött földalatti építmények osztályozása

A földalatti építmény fő célja A földalatti munkavégzés típusa Elhelyezhető tárgyak
Élelmiszer-termelő vállalkozások elhelyezése Kidolgozott bányák bányászati ​​munkái Pezsgőborgyárak, gomba-, zöldség-, egyéb gyümölcstermesztő vállalkozások, brojler baromfitelepek stb.
Raktárak különféle áruk számára Mész-, gipsz-, sóbányák Áruraktárak
Romlandó élelmiszerek tárolására szolgáló létesítmények elhelyezése Mész-, gipsz-, sóbányák bányászata. Bányászat örökfagyban Hűtőszekrények élelmiszer tárolására
Az egészségügyi intézmények elhelyezkedése Sóbányák , karsztbarlangok _ Speciális kórházak és szanatóriumok
Turisztikai objektumok elhelyezése barlangok Turisztikai komplexumok

3. A Föld belsejében található földalatti építmények osztályozása porózus geológiai szerkezetekben

A földalatti építmény fő célja A földalatti munkavégzés típusa Elhelyezhető tárgyak
Folyékony és gáznemű ásványok és termékeik tárolására szolgáló létesítmények elhelyezése Kimerült gáz- és olajtározók, porózus víztartók, bányaműveletek Nagy tárolók olaj, földgáz, olajtermékek, cseppfolyós gáz tárolására
Veszélyes termelési hulladékok ártalmatlanítása Bányamunkák, kimerült tározók, porózus szerkezetek szűk kőzetekben Radioaktív hulladékok, vegyipari hulladékok tárolására szolgáló létesítmények

4. Korábban kidolgozott bányaműveletek során keletkezett földalatti építmények osztályozása speciális projekt szerint

A földalatti építmény fő célja A földalatti munkavégzés típusa Elhelyezhető tárgyak
Ipari vállalkozások elhelyezése Bányaüzemek, speciálisan áthaladó nagy szakaszok kamrái, alagutak Precíziós műszerek, elektronikai berendezések, gépészeti, haditechnikai berendezések stb.
A kutatási létesítmények elhelyezkedése Bányaüzemek, speciálisan áthaladó nagy szakaszok kamrái, alagutak Neutrinó és szeizmo-geofizikai obszervatóriumok, szeizmikus állomások stb.

Főbb kihívások a földalatti szerkezetekkel szemben az építés és üzemeltetés során

A fő problémák bármilyen típusú földalatti építménynél (nyitott, zárt)

  1. munka folyamatban:
    1. a falak vízzáróságának biztosítása (bélés, bélés-tartós bélés az alagútban)
    2. a talaj beáramlásának megakadályozása az ásatásba (arc)
    3. a falak szilárdságának biztosítása (bélés)
  2. operáció közben:
    1. falak és padlók vízszigetelése
    2. ügyeljen arra, hogy a szerkezet ne lebegjen. Ha például veszünk egy üres serpenyőt, felhozzuk a víz felszínére és elkezdjük préselni (leengedni a vízbe), minél lejjebb merítjük az edényt, annál nagyobb az ellenállás, a víz hidrosztatikus nyomása hat. A víz hajlamos kiszorítani a serpenyőt (földalatti szerkezet). A földalatti építmény hasonló a serpenyőhöz, benne az üresség. A körülötte lévő talaj víz, ami hajlamos kiszorítani a szerkezetet. Ez nagy problémákat okoz. Ha a talajvíz szintje magas, és ha az építmény területe nagy, akkor hatalmas erők hajlamosak kiszorítani a földalatti építményt. Ez különösen igaz a könnyű szerkezetekre, például egy esési kútra - egy szivattyútelepre, ahol nincs berendezés, nagy hidrosztatikus nyomást tapasztal. Ha ez egy sokemeletes építmény föld alatti része, akkor a föld feletti rész nehéz lesz (zúzódik és megakadályozza a felemelkedést). De ez csak az építkezés után lesz. Ezért az építési folyamat során a sokemeletes építmény föld alatti része is figyelmet igényel.
    3. a falak (bélés) és az alsó szilárdságának biztosítása.

A talajvíz jelenléte jelentős hatással van a feltárás zártságára, a feltárás aljára, valamint a földalatti építmény falaira és aljára. A következő hatások különböztethetők meg, amelyeket a felszín alatti víz okozhat a kerítéssel ellátott gödör nyílt kiásása és a földalatti építmény építése során:

  1. hidrosztatikus nyomás a kialakított feltárás alján, az elkészült ásatási kerítésen, valamint az építmény megépítése után - a földalatti műtárgy alján és falán;
  2. a talajok mechanikus feltöltése szűrőáramlás hatására hidrodinamikus hatás alatt;
  3. a talajok hidraulikus felemelésének hatása a gödör alján;
  4. az áteresztő talaj részecskéinek mérésének hatása;
  5. csökkentett tapadás a legtöbb vízáteresztő talajnál.

A vízréteg hidrosztatikai nyomásának értékét a következők határozzák meg:

, ahol a víz fajsúlya egyenlő 10 kN/;

- a felső vízoszlop magassága, m.

Ha a feltárás aljának talaját vízzel telített homoktalajok vagy folyékony konzisztenciájú agyagos talajok képviselik, és a kerítés tömítése nem kerül a vízálló rétegbe, akkor a hatás hatására a talaj felemelkedik. hidrosztatikus nyomás is lehetséges.

Lásd még

Jegyzetek

  1. 1 2 Földalatti építmények // Mining Encyclopedia / Ch. szerkesztő E.A. Kozlovszkij. - M . : Szovjet Enciklopédia, 1986. - T. 4. - S. 164-168.