Lítium-perklorát | |
---|---|
Tábornok | |
Chem. képlet | LiClO 4 |
Fizikai tulajdonságok | |
Moláris tömeg | 106,39 g/ mol |
Termikus tulajdonságok | |
Hőfok | |
• olvadás | 236 °C |
• forralás | 430 °C |
Kémiai tulajdonságok | |
Oldhatóság | |
• vízben | 60 g/100 ml |
Osztályozás | |
Reg. CAS szám | 7791-03-9 |
PubChem | 23665649 |
Reg. EINECS szám | 232-237-2 |
MOSOLYOK | [Li+].[O-]Cl(=O)(=O)=O |
InChI | InChI=1S/ClHO4.Li/c2-1(3,4)5;/h(H,2,3,4,5);/q;+1/p-1MHCFAGZWMAWTNR-UHFFFAOYSA-M |
ChemSpider | 133514 |
Biztonság | |
NFPA 704 | 0 2 0ÖKÖR |
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. |
A lítium -perklorát a lítium és a perklórsav alkálifém sója . Kémiai képlet LiClO 4 . Higroszkópos, többféle kristályos hidrátot képez, a legstabilabb a LiClO 4 • 3H 2 O trihidrát.
A lítium-perklorátot pirotechnikai készítményekben és szilárd hajtóanyagokban oxidálószerként , oxigénforrásként, lítium akkumulátorok elektrolitjaként, valamint a Bayliss-Hillman reakcióban katalizátorként használják.
A lítium-perklorát lítium-klorid és nátrium-perklorát cserereakciójával állítható elő:
LiCl + NaClO 4 \u003d LiClO 4 + NaCl
Előállítható lítium-klorát platinaanodon történő elektrolitikus oxidációjával is, de ezt az eljárást ritkán alkalmazzák.