A Kultúra Pápai Tanácsa ( lat. Pontificium Consilium de Cultura ) a Római Kúria megszűnt dikasztériuma , amelynek tevékenysége a II. Vatikáni Zsinat végére nyúlik vissza [1] . Ezeknek az egyházról szóló dokumentumoknak egy egész szakasza , a Gaudium et Spes hangsúlyozza a kultúra alapvető fontosságát az emberi személyiség teljes fejlődésében. VI. Pál pápa ezt írta: „Isten országa, amelyet az evangélium hirdet, a kultúrához mélyen kötődő emberekben él, és Isten országának építése nem kerülheti el az emberi kultúra vagy kultúrák elemeinek kölcsönzését” [2] .
János Pál pápa 1982. május 20-án megalapította a Kultúra Pápai Tanácsát [3] . Míg a pápa 1993. március 25-i Inde a Pontificatus motu proprio apostoli levelében egyesítette a Hitetlenekkel folytatott párbeszéd Pápai Tanácsát. (alapítva 1965 -ben ; 1988-ig - a Hitetlenekkel folytatott párbeszéd titkársága ) a Kulturális Pápai Tanáccsal [4] .
A Pápai Tanácsot 2022. június 5- én szüntették meg a „ Praedicate Evangelium ” apostoli alkotmány bevezetésével, a Tanácsnak a Katolikus Oktatási Kongregációval a Kulturális és Oktatási Dikaszteriumba való beolvadásával .
A Kultúra Pápai Tanácsa az evangélium és a kultúrák közötti különbségekkel , valamint a vallási kérdésekben fennálló közömbösséggel foglalkozik . A Tanácsot a Szentszék és a kultúra világa kapcsolata is érdekli ; különösen támogatja a párbeszédet a kortárs kultúrákkal, hogy a civilizáció sokkal nyitottabbá váljon az evangélium felé, és hogy a férfiak és a nők megtudják, hogy az Egyház munkájukat az igazság és a tökéletesség szolgálataként ismeri el.
A Kultúra Pápai Tanácsának két részlege van:
Vannak még sokan mások, köztük: 6 pap és 1 laikus , 7 egyéb adminisztratív és technikai asszisztens. A Tanács legalább háromévente plenáris ülést tart. A pápa bíborosokat és püspököket nevez ki öt évre a Tanács tagjaivá. Jelenleg 13 bíboros és 17 érsek és püspök van a világ különböző részeiről.
|