Kulturális Pápai Tanács
A Kultúra Pápai Tanácsa ( lat. Pontificium Consilium de Cultura ) a Római Kúria megszűnt dikasztériuma , amelynek tevékenysége a II. Vatikáni Zsinat végére nyúlik vissza [1] . Ezeknek az egyházról szóló dokumentumoknak egy egész szakasza , a Gaudium et Spes hangsúlyozza a kultúra alapvető fontosságát az emberi személyiség teljes fejlődésében. VI. Pál pápa ezt írta: „Isten országa, amelyet az evangélium hirdet, a kultúrához mélyen kötődő emberekben él, és Isten országának építése nem kerülheti el az emberi kultúra vagy kultúrák elemeinek kölcsönzését” [2] .
János Pál pápa 1982. május 20-án megalapította a Kultúra Pápai Tanácsát [3] . Míg a pápa 1993. március 25-i Inde a Pontificatus motu proprio apostoli levelében egyesítette a Hitetlenekkel folytatott párbeszéd Pápai Tanácsát. (alapítva 1965 -ben ; 1988-ig - a Hitetlenekkel folytatott párbeszéd titkársága ) a Kulturális Pápai Tanáccsal [4] .
A Pápai Tanácsot 2022. június 5- én szüntették meg a „ Praedicate Evangelium ” apostoli alkotmány bevezetésével, a Tanácsnak a Katolikus Oktatási Kongregációval a Kulturális és Oktatási Dikaszteriumba való beolvadásával .
A Tanács céljai
A Kultúra Pápai Tanácsa az evangélium és a kultúrák közötti különbségekkel , valamint a vallási kérdésekben fennálló közömbösséggel foglalkozik . A Tanácsot a Szentszék és a kultúra világa kapcsolata is érdekli ; különösen támogatja a párbeszédet a kortárs kultúrákkal, hogy a civilizáció sokkal nyitottabbá váljon az evangélium felé, és hogy a férfiak és a nők megtudják, hogy az Egyház munkájukat az igazság és a tökéletesség szolgálataként ismeri el.
A Tanács feladatai
- Támogassák a találkozásokat az üdvösség evangéliumi üzenete és korunk kultúrái között, amelyeket gyakran hitetlenség vagy vallási közömbösség jellemez;
- Megmutatni az Egyház lelkipásztori aggodalmát az evangélium és a kultúrák közötti súlyos viszályokkal szemben. Ezért előmozdítja a hitetlenség és a vallási közömbösség problémájának tanulmányozását, amelyek különféle formákban fordulnak elő a különböző kultúrákban;
- Előmozdítani az Egyházat és a Szentszék kapcsolatát a kultúra világával a hitek és kultúrák közötti párbeszéd, valamint a kultúrák közötti párbeszéd megfelelő kezdeményezéseivel;
- Létesítsen párbeszédet azokkal, akik nem hisznek Istenben, vagy nem vallanak vallást, ha nyitottak a valódi együttműködésre. A Tanács szakértők útján e területen tanulmányi kongresszusokat szervez és vesz részt;
- Együttműködni katolikus egyetemekkel és történelmi, filozófiai, teológiai, tudományos, művészeti vagy szellemi természetű szervezetekkel, és elősegíteni az együttműködést közöttük.
A Tanács felépítése
A Kultúra Pápai Tanácsának két részlege van:
- Hit és kultúra;
- Párbeszéd a kultúrákkal.
- a Kulturális Pápai Tanács elnöke – Gianfranco Ravasi bíboros ;
- A Kultúra Pápai Tanácsának volt elnöke – Paul Poupard bíboros ;
- titkár - Paul Tai püspök ;
- titkárhelyettes – Monsignor Melchor Sanchez de Toca y Alameda;
- A szolgálat vezetője Kovács Gergeli monsignor.
Vannak még sokan mások, köztük: 6 pap és 1 laikus , 7 egyéb adminisztratív és technikai asszisztens. A Tanács legalább háromévente plenáris ülést tart. A pápa bíborosokat és püspököket nevez ki öt évre a Tanács tagjaivá. Jelenleg 13 bíboros és 17 érsek és püspök van a világ különböző részeiről.
A Kulturális Pápai Tanács elnökei
- Gabriel-Marie Garron bíboros ( 1982. május 20. - 1988. április 19. )
- Paul Poupart bíboros ( 1988. április 19. – 2007. szeptember 3. );
- Gianfranco Ravasi bíboros ( 2007. szeptember 3. – 2022. június 5. ).
Jegyzetek
- ↑ Gaudium et Spes archiválva : 2020. március 17., a Wayback Machine II. fejezete. A kultúra megfelelő fejlesztése
- ↑ VI. Pál . Evangelii Nuntiandi . Libreria Editrice Vaticana (1975. december 8.). Letöltve: 2008. augusztus 14. Az eredetiből archiválva : 2012. március 17..
- ↑ Személyes levél a bíboros államtitkárnak, 1982. május 20 . Hozzáférés dátuma: 2012. március 17. Az eredetiből archiválva : 2012. március 25.
- ↑ Motu proprio Inde a Pontificatus adott apostoli levél , archiválva 2012. március 7-én a Wayback Machine 1. cikkében (1993. március 25.)
Linkek
 |
| |||
|---|---|---|---|---|