| megye | |
| Pavlodar kerület | |
|---|---|
| Ország |
Orosz Birodalom → RSFSR |
| Tartalmazza | Szemipalatyinszki régió |
| Adm. központ | Pavlodar |
| Történelem és földrajz | |
| Az alapítás dátuma | 1868-1928 |
| Az eltörlés dátuma | 1928. november 17 |
| Négyzet | 98 130,0 vers |
| Népesség | |
| Népesség | 157 487 fő ( 1897 ) |
Pavlodar uyezd egy közigazgatási-területi egység az Orosz Birodalom Szemipalatyinszk régiójában és az RSFSR -ben .
A kerület központja Pavlodar városa.
A megye 1868. október 21-én alakult meg a Bajánaul és az Akmola külső körzet egy részéből, a jobb part menti Tobolszk és Tomszk tartomány egyes részeiből .
A 19. század végén 16 nomád voloszt élt Pavlodar kerületben. A volosztok élén a voloszti elöljárók álltak, majd a szovjet hatalom alatt a voloszti végrehajtó bizottságok elnökei váltották őket.
1905 óta a Sztolipini agrárreform értelmében megkezdődött a parasztok betelepítése az európai Oroszországból a megyébe.
1920. augusztus 26-án az RSFSR Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságának rendeletével a Szovjetunió részeként megalakult a Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság .
1921. február 27-én Omszk tartományból a Pavlodar körzetet (31 volost) áthelyezték a kirgiz (1925 óta - kazah) ASSR-hez.
1928 - ban több mint 50 volost volt a megyében. 1928. november 17-én a község új gazdasági felépítésével és szovjetizálásával összefüggésben a Pavlodari körzet átalakult Pavlodari körzetté , amely 9 körzetből áll.
A kazahok a lakosság 90%-át teszik ki, és mások, az argynok a kazah lakosság 78%-át (főleg basentein , suyindyk ) [1] .
Aleksandrovskaya, Bayanaulskaya, Belovodskaya, Belotserkovskaya, Bogdanovskaya, Voznesenskaya, Galkinskaya, Golubovskaya, Ermakovskaya, Irtyshskaya, Lebyazhinskaya, Markovskaya, Romanyovskaya, Novoalekszevszkaja, Ukrajinszkaja,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,.
Akkolskaya, Altybaevskaya, Atagozinskaya, Baskudukskaya, Bayanaulskaya, Belotserkovskaya, Beskaragaiskaya, Byestauskaya, Dalbinskaya, Zhadygerskaya, Zhalaulinskaya, Kalmakkyrganskaya, Karamolinskaya, Karaobinskaya, Karaotkelskaya, Koryakovskaya, Kuvatkalinskaya, Kyzylagashskaya, Kyzyltauskaya, Maigulskaya, Maraldinskaya, Pavldarskaya, Pavlytekolskaya, Sedikolskaya Terenkolskaya, Urukovskaya , Shaknanskaya, Shidertinskaya. [2]