Az abshid nélküli távozás ( németül Abschied - elválás, búcsú, lemondás, elbocsátás) egy büntetés, amelyet a 18. században alkalmaztak az Oroszországból kiutasított külföldiekre. Ennek lényege az volt, hogy a kiutasított nem kapta meg a neki járó útlevél -szabadságot („abshida”), és ezzel az új szolgáltatáshoz szükséges ajánlásokat. Ez egyenlő a szégyenkezéssel való száműzetéssel, mert az ilyen embereknek kezdetben rossz híre volt.
Az 1742-es, a zsidók kiűzetéséről szóló rendelet kapcsán Oroszországból száműzött, a császárnőt használó Sanges doktor Párizsban szegénységben élt, mert „abszid nélkül” nem tudta „tisztességesen, becsületes ember, vegyen részt bármilyen szolgálatban…”