Egyenlítői-Guinea alaptörvénye, 1991

Egyenlítői-Guinea alaptörvénye, 1991
spanyol  Ley Fundamental de Guinea Ecuatorial, 1991

Egyenlítői-Guinea alkotmányának első része, preambuluma és első cikkelye portugálul , Egyenlítői-Guinea egyik hivatalos nyelvén
Ratifikálva 1991. november 16
Eredeti nyelv spanyol
Tárolás  Egyenlítői Guinea ,Malabo. Képviselőházarchívuma
A teremtés célja Egyenlítői-Guinea politikai életének demokratizálódása
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon
Wikiforrás logó Szöveg a Wikiforrásban

Az 1991 -es alaptörvény Egyenlítői-Guinea negyedik alkotmányának a neve , amely jelenleg hatályos. A dokumentumtervezetet 1991. november 16-án nemzetközi megfigyelők részvétele nélkül népszavazásra bocsátották, amely a "mellett" szavazatok 98,36%-át kapta, [1] amely után Teodoro Obiang kormánya kihirdette az alkotmányt , felváltva a korábbit. 1982-es alkotmány [2] [3] .

Az 1991. évi Magna Carta értelmében a következő jogkörök de jure szétválasztására került sor: a végrehajtó hatalom, amely az elnökből vagy államfőből , a Miniszterelnökből áll, akit a Minisztertanács elnöke nevez ki; A törvényhozás a képviselőház 100 tagjából áll , míg a bírói kar élén a Legfelsőbb Bíróság áll, az elnök nevezi ki és hívja vissza.

Reformok

1995-ös reform

Az alkotmány három fontos reformon ment keresztül, amelyek közül az elsőre 1995 januárjában került sor [ 4] [5] . részben vagy egészben módosította a 23., 31., 32., 33., 36., 38., 39., 41., 42., 43., 45., 47., 48., 58., 64., 70., 91., 93., 94., 95a., 96. cikket. , 97., 98. és 103. (1995. január 17-i 1/1995. számú alkotmánytörvény).

1998. évi alkotmányjog

A 4. cikkelyt módosító alkotmánytörvénnyel a francia nyelvet és az őslakosok nyelveit a nemzeti kultúra részének elismerték (1/1998. január 21-i alkotmánytörvény). A francia nyelv átvétele a Közép-afrikai Gazdasági és Monetáris Közösségbe való integráció révén , a CFA frank bevezetésével történt .

2011-es reform

A harmadik és máig utolsó jelentős reform a 2011. novemberi reform [6] [7] . Miután országos népszavazásra bocsátották ezt a reformot, 295 780 szavazattal (97,7%) hagyták jóvá, míg a "NEM" opciónál 6 858 szavazattal. A reform két törvényhozó testületre korlátozta a köztársasági elnök jogkörét, létrehozta a Köztársasági Tanácsot és a Szenátust , bevezette az ombudsmani hivatalt és a köztársasági elnökhelyettest . Az államfő egyben kormányfő is lett. Az alkotmány új reformját népszavazásra bocsátották még a szavazni kívánt szöveg megjelenése előtt. Meglepő módon a népszavazás utáni kormányátalakítás során Teodoro Obiang elnök két alelnököt nevezett ki, kirívóan megsértve az imént bevezetett reformot. A szenátus az alkotmány szövege szerint 70 tagú, ebből 55-öt a nép választ, a maradék 15-öt a köztársasági elnök nevezi ki. A Köztársasági Tanács élén mindig egy volt államfő áll majd.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Afrikai választási adatbázis – Választások Egyenlítői-Guineában . Letöltve: 2022. május 25. Az eredetiből archiválva : 2011. március 16..
  2. ↑ Ecuatorial Guinea: de colonia a sultanato Archiválva : 2016. március 3., a Wayback Machine , Paula García Ascanio, 2010, 42-45. oldal
  3. ↑ Constituciones y leyes políticas de América Latina, Fülöp-szigetek és Guinea Ecuatorial Archiválva : 2021. december 24., a Wayback Machine , Juan Maestre Alfonso, Tomo 1, 1987, página 408, ISBN 84-02-5
  4. ↑ Index Mundi - Guinea Ecuatorial Constitución . Letöltve: 2022. május 25. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.
  5. ↑ Organización Mundial de la Propiedad Intellectual - Guinea Ecuatorial: La Constitución de la República de Guinea Ecuatorial . Letöltve: 2022. május 25. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 24..
  6. ↑ Resumen de la Reforma de la Constitución - Página oficial del Gobierno de la República de Guinea Ecuatorial Archivált 2011. november 12. a Wayback Machine -nál , 2011.10.31.
  7. ↑ Un 97.7% del pueblo de Guinea Ecuatorial, a favor de la Reforma Constitucional - Página oficial del Gobierno de la República de Guinea Ecuatorial Archiválva : 2015. április 2. a Wayback Machine -nál , 2011.11.18.

Linkek