Opuk kőbányák

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. október 25-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .
Látás
Opuk kőbányák
45°02′08″ s. SH. 36°12′59″ K e.
Ország
Állapot Tönkrement, többszörös összeomlás
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az Opuk kőbányák a Kercs-félsziget délnyugati részén , az Opuk -hegy lejtőin található  földalatti kőbányák . A bányászat az ópuki szinklin mészköveiben fűrészes módszerrel történt. A bányászatot a XVIII-XX. század végén végezték.

Leírás

Az ópuki szinklin meóti mészkövekből áll, amelyeket szarmata agyagok borítanak alá, és az azonos nevű fokon belül található a Kercs- félsziget legdélebbi részén. Kis zárt redő, legmagasabb pontja az Opuk-hegy 184 m-re emelkedik a tengerszint felett. A redőt erősen bemetszették a repedések (szeizmogén árkok), több kis természetes barlangot találtak benne, például az Opukskaya-Jubileinaja és az Elveszett Világ bányáit, részben törmelékanyaggal borítva [1] .

Az ópuki kőbányák a szinklin keleti oldalán, a felső fennsík szikláján találhatók. Az üzem teljes hossza kicsi, körülbelül 790 m. Körülbelül 500 m-re délnyugatra egy másik viszonylag kis kőbánya található. Nagyon sok graffiti található a különböző időszakokból, amelyek közül sok kőbe van vésve. Jelenleg a szikla pusztulása és a nagyszámú földcsuszamlás miatt veszélyes a képzetlen turisták kőbányák látogatása [2] [3] .

Különböző fajokhoz tartozó denevérek nagy kolóniája található, különösen: egy nagy patkós denevér , hegyes fülű és bajuszos denevérek. Mindegyik szerepel az ukrán Vörös Könyvben, maguk a kőbányák pedig az európai kulcsfontosságú denevérek földalatti lelőhelyeinek nemzetközi listáján. Az Ópuszkij-rezervátum adminisztrációja, hogy a szaporodási időszakban megvédje az állatokat a zavaró tényezőktől, április 1-től október 1-ig megtiltja a katakombákba való belépést, amelyről információs tábla található. A karzatok padlóján a kolónia erőteljes guanólerakódásokat képezett [4] [5] .

Történelem

Az 5. században időszámításunk előtt e. a hegy lábánál volt egy görög település - Kimmerik , amely a bosporai királyság része volt . Itt épületmaradványok, házak alapjai és falak maradtak fenn. A hegy tetején építmények maradványai is vannak. Az Opuk-hegy keleti csúcsán álló erődöt először a Kr.e. I. században építették. e. Az új fellegvár az i.sz. 4-6. századból származik. e. Így ősidők óta folyik itt kőbányászat [6] .

A 18-20. század végére nyúlnak vissza az ősi fellegvár romjainak közvetlen szomszédságában napjainkig fennmaradt kőbányák a lejtőkön, ezekben a bányászat fűrészeléssel folyt. A második világháború idején felváltva szolgáltak menedékként a partokat irányító szovjet és német csapatok számára.

Jegyzetek

  1. ↑ Vakhrusev B. A. Opuk Speleoria barlangjai a Kercsi-félszigeten (Krím)  // Fény. - 2002. - No. 1-2 (22-23) . - S. 15-17 . Archiválva az eredetiből 2020. július 21-én.
  2. ↑ Sokhin M. Yu. TIPOLÓGIA ÉS RÖVID ÁTTEKINTÉS A KERCH-FÉLSZIGET ALATTI MUNKÁJÁHOZ  // Uchenye zapiski KFU im. V. I. Vernadszkij. Földrajz. Geológia.. - 2020. - V. 6 (72) , 2. sz . – S. 266–267 . Archiválva az eredetiből 2021. január 29-én.
  3. ↑ Grek I. O. A Kercsi-félsziget kőbányáinak nyilvántartása. A kőbányák tanulmányozása a "Poisk" klub expedíciói által // Hadtörténeti olvasmányok. Probléma. 4. Ismertté válik az ismeretlen. Szimferopol: Business-Inform, 2017. P.85-96.
  4. ↑ Efimenko Anastasia. Opuk kőbányák . Ribizli .
  5. ↑ Expedíció a Krími Köztársaságba (2017. április) . Penza Állami Egyetem Állattani és Ökológiai Tanszék (2017.05.19.). Letöltve: 2021. február 22. Az eredetiből archiválva : 2021. január 21.
  6. ↑ Kimmerik - cikk a Great Russian Encyclopedia- ból

Irodalom

Linkek