közönséges medve | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
tudományos osztályozás | ||||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:protosztomákNincs rang:VedlésNincs rang:PanarthropodaTípusú:ízeltlábúakAltípus:Légcső légzésSzuperosztály:hatlábúOsztály:RovarokAlosztály:szárnyas rovarokInfraosztály:NewwingsKincs:PolyneopteraOsztag:OrthopteraAlosztály:Hosszú bajuszú OrthopteraInfrasquad:GryllideaSzupercsalád:TücskökCsalád:MedvedkiNemzetség:MedvedkiKilátás:közönséges medve | ||||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||||
Gryllotalpa gryllotalpa ( Linné , 1758 ) |
||||||||||
Szinonimák | ||||||||||
|
||||||||||
|
A közönséges vakond tücsök [1] [2] ( lat. Gryllotalpa gryllotalpa ) az ortoptera rovarok egyik faja a vakond tücskök családjából .
Nagyméretű rovar, amelynek testhossza (bajusz és ceruza nélkül ) legfeljebb 5 centiméter. A has kb 3-szor nagyobb, mint a fejmell , puha, orsó alakú, átmérője felnőtteknél kb. 1 cm. A has végén páros fonalas függelékek láthatók - cerci, legfeljebb 1 cm hosszúak A mellkas héja szilárd, szerkezete olyan, hogy védelme alatt a fej részben eltávolítható. A fejen jól látható két nagy összetett szem , hosszú antennás bajusz és két pár csáp keretezi a rágcsáló típusú szájkészüléket . A medve elülső végtagpárja a másik kettőhöz képest módosult, kiváló eszköz a föld ásására. A tücskökkel és szöcskékkel ellentétben a medvéknek nincs hátsó lába az ugráshoz. Felnőtteknél az összehajtott szárnyak két hosszú vékony zsinórnak tűnnek, gyakran meghaladják a has hosszát. A Medvedki repülésre képes, de ahhoz, hogy felszálljanak, elég meleg levegőre van szükségük, különben a szárnyizmaik nem tudnak dolgozni, ezért ritkán repülnek.
Testszín: a has felső oldalán sötétbarna, alul olíva színűre világosodó, a végtagok azonos színűek. A fej és a mellkas sötétbarna.
A faj Európában ( Norvégiában nem található ) és a Kaukázuson túl, Ázsia és Észak-Afrika nyugati felén , Kazahsztánban és Kirgizisztánban elterjedt . Oroszországban az európai részén található, néhány északi és északkeleti régió kivételével .
Homokos, napsütötte talajokon , meleg síkságokon él . Bár elkerüli a száraz helyeket, és száraz években a nedves parti talajokba vonul vissza. A rovar túlnyomórészt földalatti életmódot folytat. Ritkán kerül ki a felszínre, főleg éjszaka. A Medvedka akár 60 cm-es mélységben a talajban vagy komposzthalomban telel.
Főleg növényi gyökerekkel, gilisztákkal és rovarokkal táplálkozik.
Hiányos metamorfózisú rovar .
A nőstény medve kis mélységben fészket rak a talajban , melynek kupolás boltozata általában valamivel a földfelszín fölé emelkedik – hogy a falazatot a napsugarak jobban felmelegítsék. Több száz tojás van a kuplungban, amelyekből lárvák bújnak elő, a test alakja kifejlettre emlékeztet, csak sokkal világosabb. A lárvák több évig nőnek, a nimfák szárnyakkal rendelkeznek.
A medve leküzdésére rovarölő szereket használnak, amelyeket a palánták ültetése során lyukakba helyeznek. Az előkészítés után a kutakat talajjal borítják. Vannak más módszerek is. Július végén-augusztus elején speciális, 35-50 cm mély csapólyukakat ásnak, melyeket félig korhadt vagy friss lótrágyával töltenek meg és földdel borítják be. Medvedki ebben a trágyában gyűlik össze télen. Késő ősszel vagy már a tél elején kiszórják a trágyát, és elpusztítják az összegyűjtött medvéket.
A talajban lévő járatokon áttörő Medvedka javítja a levegőztetést. A mezőgazdasági területeken azonban kártevő lehet, mert alagútépítéskor gyakran megrágja a kultúrnövények gyökereit. Így a medve által okozott kár és haszon arányát a helyszínen lévő számuk határozza meg.