Oberkesbach (Odenthal)

Vidéki település
Oberkesbach
Oberkasbach

Az egyik településtípus
51°01′14″ s. SH. 7°10′24 hüvelyk e.
Ország  Németország
Vidék Észak-Rajna-Vesztfália
Terület Reinisch-Bergisch (járás)
Közösség Odenthal
Történelem és földrajz
Középmagasság 175 [1] m
Digitális azonosítók
Telefon kód +49 2202
Irányítószám 51519
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Oberkesbach ( németül  Oberkäsbach ) tanya jellegű kis falusi település Odenthal községben ( Észak-Rajna-Vesztfália , Németország ).

Földrajz

Pozíció és csatlakozások

Oberkesbach település Odenthal község délkeleti részén található. Korlátozottan kommunikál más településekkel. Az egyetlen keskeny, körülbelül egy kilométer hosszú aszfaltút (Oberkesbach Weg) Altehufe településig vezet (amely szintén Odenthal községhez tartozik), és a Bergisch Gladbach és Wipperfürth városokat összekötő B 506-os autópályán található . A község központjával való összeköttetésre a K 35 járási jelentőségű és L 296 állami jelentőségű út szolgál.

Természet

Az Oberkesbach település a Käsbach-vízfolyás és kis felső mellékfolyója, a Hufer Siefen völgyében található, amely mély völgyeivel átvágja a közép- devoni lerakódásokat ( palák , homokkövek és aleurolit ) , a meredek lejtőket részben felszántják, részben legeltetésre használják, ill. többnyire vegyes erdővel borított kis bükkös ligetekkel [3] .

Etimológia

A Käsbach név a keis szóból származik, melynek jelentése "hajlítás" [4] .

Történelem

Az Odenthal testvériség 1513-as könyvében Johann Webert a kiesbachi Merge asszonnyal együtt említik. 1603-ban a "Gut zu Keessberg" (Gut zu Keeßberg) uradalmat Scherf kiváltságai keretében tizedfizetőként tartják nyilván [4] . Carl Friedrich von Wiebeking a bergi hercegségről szóló 1789-es oklevelében Oberkesbachnak nevezi az udvart. Ez azt mutatja, hogy Oberkasbach abban az időben Oberodenthal része volt, és Odenthal feudális birtoka (Herrschaft Odenthal) [5] uralma alatt állt .

A francia közigazgatás alatt 1806 és 1813 között ezt a kormányzati és uralmi rendszert felszámolták, és Oberkesbachot politikai okokból a Bensberg kantonban található Odenthal polgármesteri hivatalába osztották be. 1816-ban a porosz kormány Odenthal városházát a Mülheim am Rhein kerület (Kreis Mülheim am Rhein) városává () Bürgermeisterei Odenthalvá változtatta. Az 1840-es években a Käsbacher Hof és a szomszédos Lengsberg 242 hektáros földterülettel von Geyr-Schweppenburg báróé [6] .

Ezt a települést a Rajna-vidék 1824-es topográfiai felmérése (Topographische Aufnahme der Rheinlande) és az 1840-es első porosz felmérés (Preußische Uraufnahme) Ober Kesbach néven fényképezi. 1892-es poroszországi érkezése óta rendszeresen szerepel a topográfiai térképek lapjain (Preußische Neuaufnahme) Oberkesbach néven vagy név nélkül.

1910-től a helyi plébániai istentiszteletek és trebek az 1918-ban önálló plébániává vált herrenstrundeni katolikus rektorátus hatáskörébe kerültek [4] .

Népesség

A XIX-XX. század elején a település lakosságának száma a következőképpen alakult:

Év
lakosok száma		 lakóépületek
_ 		Kategória Megjegyzés
1822 [7] tizennyolc tanya "Ober-Kerbach"
1830 [8] 21 tanya "Ober-Kerbach"
1845 [9] 25 négy tanya "Ober-Kesbach"
1871 [10] 49 5 Vidéki település
1885 [11] 36 tíz vidéki település "Ober Kesbach"
1895 [12] 34 nyolc vidéki település "Ober Kesbach"
1905 [13] 32 nyolc Vidéki település

A település jelenleg 6 lakóépületből áll, mellékgazdaságokkal [1] . A lakosok számáról nincs nyílt adat.

Közgazdaságtan

A lakosság mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, halászatban vagy más településen foglalkoztatott.

Turizmus

Oberkesbach számos kijelölt túraútvonal metszéspontja. Ezek közül kiemelkedik:

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Topográfiai térkép . Letöltve: 2021. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2016. június 23.
  2. ↑ Geologische Karte von Nordrhein-Westfalen 1:500 000. Geologischer Dienst NRW, 2004, Krefeld. ISBN 3-86029-969-7 .
  3. ↑ Fénykép
  4. ↑ 1 2 3 Gerd Müller : Odenthal, Geschichte einer Bergischen Gemeinde, Herausgegeben von der Gemeinde Odenthal, 1976.
  5. ↑ Wilhelm Fabricius : Erläuterungen zum Geschichtlichen Atlas der Rheinprovinz; Zweiter Band: Die Karte von 1789. Einteilung und Entwicklung der Territorien von 1600 bis 1794; Bonn; 1898.
  6. ↑ Vincenz Jacob von Zuccalmaglio: Geschichte und Beschreibung der Stadt und des Kreises Mülheim aR Feilner, 1846.
  7. ↑ Alexander A. Mützell : Neues topographisch-statistisch-geographisches Wörterbuch des preussischen Staats. Sammelwerk, VerlKarl August Künnel, Halle, 1821.
  8. ↑ Friedrich von Restorff : Topographisch-statistische Beschreibung der Königlich Preußischen Rheinprovinz, Nicolai, Berlin und Stettin 1830.
  9. ↑ Uebersicht der Bestandtheile und Verzeichniß sämmtlicher Ortschaften und einzeln liegenden benannten Grundstücke des Regierungs-Bezirks Cöln : nach. Hrsg. von der Königlichen Regierung zu Cöln, 1845.
  10. ↑ Die Gemeinden und Gutsbezirke des Preussischen Staats und ihre Bevölkerungü Rheinprovinz, Nummer=XI, Berlin, 1874. Herausgeber=Königliches Statistisches Bureau Preußen.
  11. ↑ Königliches Statistisches Bureau (Preußen) (Hrsg.): Gemeindelexikon für die Provinz Rheinland, Auf Grund der Materialien der Volkszählung vom 1. Dezember 1885 und andere amtlicher Band1 XII, (Gemeindelexikon.8, Preußen8, Preußen 8
  12. ↑ Königliches Statistisches Bureau (Preußen) (Hrsg.): Gemeindelexikon für die Provinz Rheinland, Auf Grund der Materialien der Volkszählung vom 1. Dezember 1895 und andere amtlicher Band1 XII, (Gemeindelexikon.8, Preußen 8, Preußen)
  13. ↑ Königliches Statistisches Bureau (Preußen) (Hrsg.): Gemeindelexikon für die Provinz Rheinland, Auf Grund der Materialien der Volkszählung vom 1. Dezember 1905 und andere amtlicher Quellen, (Gemeindelexikon für die Provinz Rheinland), (Gemeindelexikon für die Provinz Rheinland, 1905. december und andere amtlicher Quellen), (Gemeindelexikon für die Provinz Heft.