Nijo Yoshimoto
| Nijo Yoshimoto | |
|---|---|
| 二条良基 | |
| Születési dátum | 1320 [1] |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1388. július 16 |
| A halál helye | |
| Állampolgárság (állampolgárság) | |
| Foglalkozása | költő , irodalomkritikus |
| Műfaj | renga , waka , tanka , kyoku |
Nijo Yoshimoto ( jap . 二条 良基, 1320 - 1388. július 16. , valódi neve - Fujiwara Yoshimoto [2] ) - japán költő , költészetelmélet kutató, közéleti személyiség. Nijo Michihira fia [3] .
Irodalmi tevékenység
Nijo Yoshimoto irodalmi tevékenysége különböző aspektusokat ölelt fel: költészeti versenyeken beszélt, kyoku és waka műfajú műveket alkotott , megnyitotta saját tanka iskoláját, a Nijohát. Leginkább azonban a nevéhez kötődik a renga [3] . Főleg tanárával , Gusaival közösen összeállított egy nagy „ Tsukubashu ” antológiát, amely 2170 művet tartalmazott a renga műfajában, 530 költőt. A császári udvarban elismert antológia a rengát a tanka költészetével egy szintre helyezte [4] .
Huszonöt évesen írta első értekezését, terjedelmében jelentéktelen a japán költészet e műfajáról - "Hekirensho" ("Partizán feljegyzések Rengáról"). 1347-ben a következő „Renrihisho” című mű következett, amelyben Nijo a rengai költészeti versenyek szabályaival, a strófakapcsolat típusaival és az első strófa- haiku jellemzőivel kapcsolatos kérdéseket vizsgálta [5] .
Nijo Yoshimoto legjelentősebb munkája a "Tsukuba Mondo" című értekezés volt, amely egy idős ember és egy nemes ember közötti párbeszéd formájában épült fel. Ebben a szerző a renga költészet történetét vizsgálja kortársaiig, és tanácsokat ad kezdő költőknek [5] . Tatyana Breslavets japán filológus szerint ebben a művében Nijo Yoshimoto „összegyűjtötte és konkretizálta a renga poétikájának főbb rendelkezéseit, részletes elméleti megértést adott az új költészetről... A „Tsukubamondo” jelentős lépés a renga fejlődésében versifikációja, általánosítása és normáinak megállapítása” [6] .
Nijo utolsó elméleti munkája az "Oan Shinshiki" című értekezés volt, amelyben a renga költészet versifikációjának történetét és módszereit vizsgálta, és megjegyzéseivel idézte e műfaj legkiemelkedőbb műveit [4] .
Jegyzetek
- ↑ Yoshimoto Nijō // A tárgyi terminológia fazettált alkalmazása
- ↑ Zeami Motokiyo. A stílus virágáról szóló legenda: (Fushi Kaden), vagy a virág legendája: (Kadensho) / Anarina N. G. (ójapánból fordította, kutatás és kommentár). - L .: Nauka, 1989. - S. 71. - 199 p. - (A keleti írott nyelv emlékei. LXXXIX.). — 10.000 példány. — ISBN 5-02-016625-1 .
- ↑ 1 2 Breslavets, 1994 , p. 103.
- ↑ 1 2 Breslavets, 1994 , p. 110.
- ↑ 1 2 Breslavets, 1994 , p. 104.
- ↑ Breslavets, 1994 , p. 109-110.
Irodalom
- Breslavets T. I. Nijo Yoshimoto tevékenységei // Esszék a 9-17. századi japán költészetről. - M . : Keleti irodalom, 1994. - S. 103-110. - 500 példányban. — ISBN 5-02-017448-3 .
- Goreglyad V. N. A 8-16. századi japán irodalom: a hagyományok kezdete és fejlődése. - 2. kiadás - Szentpétervár. : Petersburg Oriental Studies, 2001. - 400 p. — (Orientalia). — ISBN 5-85803-076-9 .
 Szótárak és enciklopédiák | ||||
|---|---|---|---|---|
| Genealógia és nekropolisz | ||||
| ||||