| Falu | |
| Nerkin-Shorzha | |
|---|---|
| kar. Ներքին Շորժա | |
| 40°06′36″ s. SH. 45°45′10″ K e. | |
| Ország | Örményország |
| Marz | Gegharkunik régióban |
| Történelem és földrajz | |
| Középmagasság | 2260 m |
| Időzóna | UTC+4:00 |
| Népesség | |
| Népesség | 12 fő ( 2011 ) |
| Hivatalos nyelv | örmény |
Nerkin-Shorzha ( örményül: Ներքին Շորժա ) egy falu Örményországban , a Vardenis járásban , Gegharkunik marzban .
A falu Vardenistől 15 km-re , a Sevan-tótól 20 km -re, Jerevántól 180 km -re , Sotktól 12 km -re, a hegyekben fekvő Shatjrektől 5 km -re található.
A község korábbi nevei: 1995-ig - Azeri. Ashagy-Shorja.
Az Orosz Birodalom részeként Nerkin-Shorzha falu kezdetben az örmény régió Erivan tartományának Goghchay kerületének része volt [1] . A 20. század elején a falu lakói az etnikai konfliktusok idején – mint az egész régióban – elhagyni kényszerültek. Az 1920-as években, a konfliktus rendezése után azonban a szovjet hatóságok ismét azerbajdzsánokkal népesítették be ezeket a helyeket. Keletről Nerkin-Shorzha az Azerbajdzsán SSR Kalbajar régióival határos falvak egyike.
Az 1988-ban kezdődött karabahi katonai konfliktus ismét etnikai összetűzéshez vezetett a térségben. Az azerbajdzsáni lakosság kénytelen volt elhagyni a Vardenis város környéki településeket.
A szovjet időkben a falu lakossága azerbajdzsáni nemzetiségű volt. Az örmény-azerbajdzsáni konfliktus kezdetén a Hegyi-Karabah 1988-as birtokba vétele miatt az azeriek kénytelenek voltak elhagyni a falut, helyükre kezdetben örmények – azerbajdzsáni menekültek, majd a recesszió miatt – érkeztek. Örményországnak ebben a régiójában a munkahelyek hiánya elhagyta. Jelenleg a falu gyakorlatilag nem létezik, hiszen a házak nagy részét szétszedték és részenként adták el, vagyis az egykori lakosok lakásaiból csak alapok maradtak meg. Csupán kéttucatnyi ház maradt meg épségben, amelyekben többnyire nyugdíjas és nyugdíj előtt álló korúak élnek, akiknek nincs hova menniük.
Népesség - 1988. december 1-jén 1500 fő, 2010. január 1-jén 127 fő [2] , 2012. január 1-jén 12 fő [3] .
A szovjet időkben mind a Vardenis régióban, mind ebben a faluban állattenyésztéssel és dohánytermesztéssel foglalkoztak. Ekkor azonban a falu teljes infrastruktúráját tönkretették a vállalkozó szellemű kereskedők az Örményországban igen elterjedt és jövedelmező üzletágban. Így 2015-re nincs gazdaság a faluban, a megmaradt néhány lakos kisnyugdíjból és önellátó gazdálkodásból él.
Maga a falu a Vardenis-hegységben egy gyönyörű dombon található és a falu széléről a legszebb tájak, messziről még a Szeván-tó szépségét is láthatjuk. Magában a faluban Örményország ezen régiójában megőrizték az emberiség ősi történelmének nyomait. Ráadásul a falut minden oldalról festői természet veszi körül, akárcsak a Szeván-tó teljes medencéjét, amelyet népiesen Virágok Völgyének hívnak. Valamint a magas és örökzöld hegyek, amelyek tetején mindig van hó.