Római Nemzeti Központi Könyvtár | |
---|---|
ital. Biblioteca Nazionale Centrale di Roma | |
41°54′24″ s. SH. 12°30′17 hüvelyk e. | |
Típusú | nemzeti |
Ország | Olaszország |
Cím | Róma , Olaszország, Viale Castro Pretorio, 105 00185 |
Alapított | 1875 |
ISIL kód | IT-RM0267 |
Alap | |
Alap mérete | több mint 7 millió könyv, 2000 ősnyomtatvány |
Egyéb információk | |
Rendező | Stefano Campagnolo [d] |
Weboldal | bncrm.librari.beniculturali.it |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Római Nemzeti Központi Könyvtár ( olaszul: Biblioteca Nazionale Centrale di Roma , BNCR) Olaszország két nemzeti könyvtárának egyike. II. Viktor Emmánuel könyvtáraként is ismert (nem tévesztendő össze a nápolyi III. Viktor Emmánuel könyvtárával ).
Olaszország egyesítése és Róma 1870-es annektálása után a tudós és politikus, Ruggiero Bongi hozzálátott egy nemzeti könyvtár létrehozásához Rómában. 1873-ban rendeletet adtak ki a római kolostorok bezárásáról, melynek köszönhetően könyvtáraik az államhoz kerültek. 69 könyvtár könyvei kerültek az egykori jezsuita Collegio Romano épületébe . Az elégtelen források miatt a katalogizálás lassú volt, és 1876-ra 250 000 könyv maradt katalogizálatlanul [1] .
1917-ben a könyvtárban nagyszabású kiállítást rendeztek Olaszország egyesítésének szentelve. A kötelespéldány-törvények miatt (a Firenzei Nemzeti Központi Könyvtár kötelespéldányán kívül ) nem volt elegendő hely minden könyv számára, és 1975-ben új épületet nyitottak meg, melynek letéti értéke 6 volt. millió kötettel és 1188 fős olvasóteremmel [1] .
Olaszország egyik legnagyobb egyetemes könyvtára. Alapjai több mint 7 millió könyvet, 2000 ősnyomtatványt, 25 000 paleotípiát, 10 000 nyomtatványt, 20 000 térképet, 1 342 154 brosúrát tartalmaznak [2] .
![]() | ||||
---|---|---|---|---|
|
Európa Nemzeti Könyvtárai | |
---|---|
|