| Közigazgatási régió | |
| Nalchik régió | |
|---|---|
| kabard.-cherk. Nalshik Kuey Karach. -Balk. Nalchik kerület | |
| Ország | Szovjetunió |
| Belépett a | kabard-balkár ASSR |
| Adm. központ |
1939-ig Nalchik városa , 1956-ig Nartan falu |
| Történelem és földrajz | |
| Az alapítás dátuma | 1922. január 16 |
| Az eltörlés dátuma | 1956. május 24 |
| Négyzet | 650,5 km² |
| Időzóna | MSK ( UTC+3 ) |
| Népesség | |
| Népesség | 33 509 [1] fő ( 1939 ) |
| Nemzetiségek | kabardok , oroszok , németek , ukránok |
| Vallomások | Muszlimok - szunniták , ortodoxok , protestánsok |
Nalcsik régió ( Kabard.- Cherk. Nalshik kuei , Karach. -Balk. Nalchik régió ) egy közigazgatási régió a Kabard-Balkár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságon belül .
A közigazgatási központ Nartan falu (1939 és 1956 között).
A Nalcsik régió a köztársaság lábánál található, és a KBASSR központi részét foglalta el (főleg Nalcsik városa körüli területet ).
A Nalcsik körzet 1922. január 16-án alakult meg. A közigazgatási központ Nalcsik városa volt , amely nem volt a kerület része.
1931-ben a Nalcsik körzet Nalcsik körzetté alakult.
1937-ben Csernaja Recska és Germencsik falvakat ( Penkozavod faluval együtt ) a Nalcsik régióból az Urvan régióba helyezték át .
1939. február 28-án a körzet közigazgatási központját Nalcsikból Nartan faluba helyezték át [2] .
1944-ben Alekszandrovszkij falut beépítették Nalcsik városába . Csegem First , Chegem Second , Lechinkai és Shalushka falvakat a Csegemszkij körzetbe helyezték át , Aushiger és Gerpegezh falvakat pedig az újonnan alakult Szovetszkij körzetbe .
1956. május 24-én az RSFSR Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletével a Nalcsik régiót megszüntették [3] . Az Urváni Községi Tanács átkerült az Urváni járásba. Kenzsenszkij és Nartanovszkij községi tanácsokat a Csegemszkij körzetbe helyezték át . A Volno-Aulsky és Prigorodny községi tanácsot a Nalcsik városi tanácshoz helyezték át.
1938-ra a Nalcsik régió a következőket foglalta magában:
| Nem. | községi tanácsok | Települések | Jelen állapot |
| egy | Alexandrovszkij községi tanács | Aleksandrovskiy település, Prigorodny település | Nalcsik város része |
| 2 | Aushiger községi tanács | Aushiger falu | a Chereksky kerület része |
| 3 | Volno-Aulsky községi tanács | a falu Volny Aul | Nalcsik város része |
| négy | Gerpegezsszkij Községi Tanács | Gerpegezh falu | a Chereksky kerület része |
| 5 | Kenzsenszkij községi tanács | Kenzhe falu | Nalcsik városrészének része |
| 6 | Lechinkay községi tanács | Lechinkai falu | a Chegemsky kerület része |
| 7 | Nartan falu tanácsa | Nartan falu | a Chegemsky kerület része |
| nyolc | Urván községi tanács | Urván falu | az Urvan kerület része |
| 9 | Csegemszkij községi tanács | falu Chegem First | a Chegemsky kerület része |
| tíz | Chegem II. Községi Tanács | Chegem II falu | a Chegemsky kerület része |
| tizenegy | Shalushkinsky falutanács | Shalushka falu , Kamenka falu | a Chegemsky kerület része |
A kerületben az 1939-es népszámlálás adatai szerint 33 509-en éltek. Ezek közül [1] :
| Emberek | népesség | Részvény |
| kabardok | 26 186 | 78,2% |
| oroszok | 4476 | 13,4% |
| németek | 1 722 | 5,1% |
| ukránok | 549 | 1,6% |
| Egyéb | 576 | 1,7% |
| Teljes | 33 509 | 100 % |