Temetési beszéd és ima
Sírbeszéd és ima ( Hung. Halotti beszéd és könyörgés ) a legrégebbi ismert magyar és uráli nyelvű , latin kéziratban írt szöveg, 1192-1195-ig nyúlik vissza. A szöveget az Imakódex f.154a dokumentuma tartalmazza. századi magyar nyelvű ókori írásos emlékek közül több is található, de ezek csak egyes magyar szavakat vagy kifejezéseket tartalmaznak, a „Sírbeszéd és imádság” pedig az első teljes értékű mű. A kéziratot 1813 óta Budapesten őrzik , jelenleg a Széchenyi Nemzeti Könyvtárban .
Fontosság
A sírköves beszéd és imádság a legfontosabb történelmi jelentőségűvé válik, tekintettel arra, hogy ez a legrégebbi fennmaradt magyar nyelvű mű , egyben a legrégebbi uráli nyelvű mű , bár egyes szavak, sőt rövid hiányos mondatok is előfordulnak a korábbi írásokban. műemlékek például a Veszprém -völgyi kolostor alapító oklevelében (997-1018/1109), vagy a tihanyi apátság alapító okiratában (1055).
Szerkezet
A dokumentum két részből áll: az Eucharisztia szövegéből (26 sor és 227 szó) és az imából (6 sor és 47 szó). Az ismétlődő szavakat leszámítva 190 magyar egyéni kifejezés található a szövegben. A mű a latin változat alapján készült, amely ugyanabban a kódexben található. A "Sírkőbeszéd és ima" azonban egy külön mű, amely csak az eredetire támaszkodik, és nem csak fordítás.
Szöveg
Temetési beszéd
Sermo ſup ſepulchrum. Latiatuc feleym zumtuchel
mikrofon vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi milotben
terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki
paradiusum hazoa. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcictul
munda neki elnie. Heon tiltutoa wt ig fa gimilce tvl. Ge
mundoa neki meret nu[m]eneyc. yſa ki nopun emdul oz gimilſ
twl. halalnec halalaal holz. Hadlaua choltat terumteve iſten
tul. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oz tiluvt
gimilſtwl. es oz gimilſben halalut evec. Eſ oz gimilſnek vvl
keſeruv uola vize. ölelés turchucat mige zocoztia vola.
Num heon muga, máshová nem sorolt. ge mend w foianec halalut evec.
Horogu vec iſten. eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele. eſ levn
halalnec eſ poculnec feze. eſ mend w nemenec. Kic ozvc.
miv vogmuc. Hog eſ tiv latiatuv ſzumtuchel. iſa eſ num
igg ember mulchotia ez vermut. yſa mend ozchuz iarov
vogmuc. Wimagguc uromv iſten kegilmet ez lelic ert. Ölelés
iorgoſſun w neki. eſ kegiggen, eſ bulſassa mend w bunet.
Eſ vimagguc ſzen achſcin mariat. eſ bovdug michael arkangyal.
eſ javítani angelcut. ölelés uimaggonocerette. Eſ uimagguc
ſzent peter urot. kinec odut hotolm ovdonia. eſ ketnie.
hug ovga mend w bunet. Eſ vimagguc mend ſzentucut.
hug legenec neki ſeged uromc ſcine eleut. ölelés iſten iv ui-
madſagucmia bulſaſſa w bunet. Eſ zoboducha wt urdung
ildetuitvl. eſ pucul kinzotviatwl. eſ vezeſſe wt paradiſu[m]
nugulmabeli. eſ oggun neki munhi uruzagbele utot. eo
mend iovben rezet. Eſ keaſſatuc uromchuz charmul. Kir[ie e]l[eison].
Imádság
Scerelmes bratym uimagg(om)uc ez ſcegin ember lilki ert.
kit vr ez nopun ez homuſ világ timnucebelevl mente.
kinec ez nopun teſtet tumetivc. hug ur uvt kegilmehel
Ábrahám. yſaac. iacob. kebeleben belhezie: hug birſagnop
ivtva mend vv ſcentii ef unuttei cuzicun iov
felevl iochtotnia ilezie vvt. Eſ tivbennetuc. clamate iii. k[yrie eleison].
Irodalom
- Döbrentei Gábor: Regi magyar nyelvemlekek (I.). Buda, 1838 [1]
- Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest 1984 [2]
- Benkõ, Lorand: Az Árpád-kor magyar nyelvû szövegemlékei. Budapest, 1980.
- A. Molnar Ferenc: A legkorabbi magyar szövegemlekek. Olvasat, értelmezes, magyarázatok, frazeology. Agatha XVIII. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Klasszika-filológiai Tanszek. Nyelvi es Művelődéstörteneti Adattar Kiadványok 8. Debrecen, 2005
- Pray György életrajza a jezsuita.hu-n
- [Révai Miklós] Revai, Joannis Nicolai (1803). Antiquitates literaturae Hungaricae. 1. kötet . Pestini: typis Mathiae Trattner, M. DCCC. III. 360p.
- Madas Edit (2002). Halotti bezéd = Die Grabrede . Hasonmas kiadas. Budapest: Széchenyi Orszagos Könyvtar. [12] p. (Margaritae Bibliothecae Nationalis Hungariae)
- Töltessy Zoltán (2007). A Halotti Bezéd és Könyörgés korai közlései : szövegek betűhű átírásban és ertelmezésekben [Az illusztrációt Toltéssyné Szabari Cecília tervezte ; [kozread. a] Miskolci Egyetem.] Boldva ; Miskolc : Miskolci Egyetem. 84p.
- Madas Edit (2007). „A szóbeliség es az írásbeliség határán.” In: Szegedy-Maszák Mihály (főszerk.) A magyar irodalom történetei. [egy. köt.], A kezdetektől 1800-ig . Budapest: Gondolat. 703 p.
- Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei, Bp 1931.
- Jakubovich-Pais: Omagyar olvasókönyv, Pécs 1929.
Linkek