Munch-Bellinghausen, Eligius-Franz

Eligius-Franz Münch-Bellinghausen
német  Eligius Franz Joseph Freiherr von Münch-Bellinghausen

Eligius-Franz Münch-Bellinghausen
Születési dátum 1806. április 2.( 1806-04-02 ) [1] [2]
Születési hely
Halál dátuma 1871. május 22.( 1871-05-22 ) [1] (65 évesen)
A halál helye
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása költő , drámaíró , író , könyvtáros
A művek nyelve Deutsch
Díjak
Wikiforrás logó A Wikiforrásnál dolgozik
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Eligius-Franz Joseph von Münch-Bellinghausen báró ( németül:  Eligius Franz Joseph von Münch-Bellinghausen ; 1806 , Krakkó  - 1871 , Bécs ) - osztrák drámaíró ; ismertebb Friedrich Halm (Halm) álnéven.

A Bécsi Birodalmi Tudományos Akadémia egyik első tagja (1847).

Életrajz

A bécsi udvari színházak tábornagya volt. 1835 -ben "Griseldis" című szentimentális drámáját általános lelkesedéssel fogadták; A Der Sohn der Wildniss (7. kiadás, 1886 ) is tetszett , de a Der Fechter v. Ravenna" (orosz fordításban "Ravenna harcos"), amelynek szerzőjét Franz Baherl bajor falusi tanítónak tulajdonították.

Münch-Bellinghausen „Wildfeuer” kecses vígjátékát igen gyakran színre vitték. Drámái is vannak: "Camoens", "Imelda Lambertazzi", "Ein mildes Urteil", "Sampiero", "Donna Maria de Molina", "Verbot u. Befehl, "Iphigenie in Delphi", "Eine Königin" és "Begum Somru". A szerző bonyolult pszichológiai problémákat vetett fel magának, elsajátította a színpadi hatásokat (gyakran kizárólag külső), és ragyogó, harmonikus versekben beszélt. "Werke" 1857-1864 és 1872 ,  "Gedichte" - 1877-ben jelent meg harmadik kiadásban.

Jegyzetek

  1. 1 2 Friedrich Halm // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  2. Wurzbach D.C.v. Münch-Bellinghausen, Eligius Franz Joseph Freiherr von  (német) // Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich : enthaltend die Lebensskizzen der denkwürdigen Personen, welche seit 1750 in den österreichischen 1750. Volume 5 und 5 Kronländern gebo 6 : Volume 5 Kronländern . 19. - S. 421.

Irodalom

Linkek