Morann Kaddat ( ang . Morann Kaddat ) orosz anyanyelvű író, a Tales of Hil de Winter sorozat szerzője, amely az azonos című regényt és a Mese a zami pásztorlányról című előzményt tartalmazza, a fantasy műfajban, ill. fantasztikus tündérmese.
A szerző által terjesztett pletykák szerint az orosz kiadók, köztük az AST-press, az EKSMO és mások, provokatív szexuális tartalomra hivatkozva megtagadják a Tales kiadását. Egyes, a regények és az előzmények forrásszövegét terjesztő oldalakon ezek a művek „18+” jelzéssel vannak ellátva. Míg a valóságban a BDSM -stílusú erotikus jellegű jelenetek csak a regény két fejezetében találhatók.
A Hill de Winter Castle a regény cselekményének centrum mundija. A "Hil de Winter" szó etimológiája nem tisztázott, lehet, hogy a Hildewintera kaktusznemzetség elavult nevéből, vagy az angol hill és winter szavakból származhat. A kastély prototípusa az európai „várváros” típusú, többszintes és fejlett szerkezetű volt, hasonlóan a franciaországi Mont Saint-Michel kastélyhoz, a szlovákiai Spissky Grad (szlovákul Spišský hrad) kastélyhoz. vagy a Munkácsi vár (ún. Palanok) Nyugat-Ukrajnán.
A démoni sárkányló prototípusa az Akhal-Teke fajta fekete színű lovai lehet , amint azt a könyvből származó rövid leírások jelzik:
|
Ez a féktelen lény olyan fekete volt, mint egy holló szárnya, hogy úgy tűnt, még a ragyogó napfény sem tudja megvilágítani, mintha magából a Sötétségből lett volna kialakítva. |
és tovább:
|
Kato észrevette, hogy lábai, törzse, pofa és sörénytelen libanyakja még hosszabbnak tűnt, mint a Könyvből készült rajzon. Ezenkívül a szörnyeteg lónak rendkívül esetlen, hosszú patái és hatalmas nyúlfülei voltak. |
A mű másik vezérmotívuma az alvásfű , ismertebb nevén nyitott hátfájás. A fehér pihék, mint a köd, komor lila tónusú szirmokat borítanak be, megjelenésükkel félrevezetik a tavaszi virággyűjtőket, nem tudván, hogy az alvófű mérgező növény.
A Hil de Winter meséi című regény 2013-ban jelent meg elektronikus formában a szerzői kiadásban, hivatásos kiadók közreműködése nélkül, aminek következtében a szövegben helyesírási és írásjelek vannak. Feltehetően ekkoriban Morann Kaddat egyidős volt a könyv főszereplőjével, Kato Cambresi művészeti szakértővel. Hogy a szerző valóban művészeti szakértőként dolgozott-e, és hogy valódi emberek szolgáltak-e prototípusként a könyv hőseinek - erről semmit sem lehet tudni. A művek gazdagok utalásokban, utalásokban különféle irodalmi és kulturális jelenségekre. Megemlítik a Diablo Swing Orchestra svéd zenészeit , Masaccio középkori művész munkásságát , közvetett utalások vannak Lev Tolsztoj "Anna Kareninájára" is. A mű földrajza, bár kitalált, mégis tartalmaz néhány asszociatív utalást valós helyekre és egész országokra. Tehát a Zamiya "meséiből" származó állam jól kölcsönözheti a nevét a valós közép-afrikai köztársaságtól - Zambiától.