François-Xavier-Marc-Antoine de Montesquiou-Fézensac | |
---|---|
fr. François-Xavier-Marc-Antoine de Montesquiou-Fézensac | |
Franciaország belügyminisztere | |
1814. május 13. - 1815. március 20 | |
Uralkodó | Lajos XVIII |
Utód | Lazar Carnot |
Születés |
1757. augusztus 3. Marsan (gers) |
Halál |
1832. február 4. (74 éves) Cirey-sur-Blaise (Haute-Marne) |
A valláshoz való hozzáállás | katolicizmus |
Díjak | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
François Xavier Marc Antoine de Montesquiou Fézensac _ _ _ _ _ _ _ _
Montesquiou legrégebbi nemesi családjának leszármazottja, a Merovingok első frank királyainak leszármazottja .
1782 - ben Beaulieu apátja lett .
Az 1789- es államok általános papságának és az alkotmányozó nemzetgyűlésnek helyettese volt , ahol a legtöbb esetben a jobboldallal együtt szavazott. 1792-ben Angliába távozott, és csak 9 Thermidor után tért vissza Párizsba .
1814-ben az ideiglenes kormány tagjává nevezték ki, részt vett az oklevél szerkesztésében, majd belügyminiszteri tárcát kapott. Montesquieu 1814-es belügyminisztériumi rövid irányítása volt az egyik oka annak a népszerűtlenségnek, amelybe a restauráció hamarosan beleesett. Jelentést nyújtott be a királyság helyzetéről, melynek főbb rendelkezéseit a későbbi események azonnal megcáfolták, követelte, hogy csak a 30 lapos vagy annál nagyobb könyveket vonják ki az előzetes cenzúra alól, javasolta a közoktatás rendszerének átalakítását stb.
A második restauráció után Montesquieu-t grófnak, később hercegnek nevezték ki, és 1832-ig a Társas Kamarában ült. A frivol Montesquieu a körülmények miatt rövid ideig nem volt megfelelő a párt vezetőihez.
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
---|---|---|---|---|
|