Mongol tőzsde | |
---|---|
Típusú | Készlet |
Elhelyezkedés | Mongólia :Ulánbátor,Mongólia |
Koordináták | |
Az alapítás éve | 1991 |
Valuta | mongol tugrik |
Weboldal | mse.mn |
A Mongol Stock Exchange ( mongolul Khöröngiin Birzh ) egy mongóliai tőzsde . 1991-ben nyílt meg. Ez az egyetlen tőzsde Mongóliában, ahol naponta mintegy 350 mongol kibocsátó részvényeivel kereskednek, összesen csaknem 448,3 milliárd tugrik (mintegy 360,8 millió USD) kapitalizációval. Az MFB kereskedési résztvevőinek összetétele mintegy 45 szervezetet foglal magában – az értékpapírpiac szakmai szereplőit, akiknek ügyfelei több mint 400 ezer befektető . A csereépület a Dzsingisz kán téren található , Ulánbátor központjában .
A tőzsde tagja az Ázsia és Óceánia Tőzsdék Szövetségének [1] .
Az MFB-t az 1991. január 18-i 13. számú kormányrendelet hozta létre. A 90-es évek elején. Mongóliában a parancsnoki-igazgatási rendszerből a piaci rendszerbe kezdtek áttérni , így a kormány magánszektorok létrehozásával elindította az állami tulajdon privatizációját .
Ehhez a tőzsdével való együttműködésre volt szükség, így az MFB a Kormány melletti Privatizációs Bizottság támogatásával és vezetésével kezdett működni. 1991 tavaszán, Mongóliában, külföldi szakemberek tartottak egy három hónapos tőzsdei képzést , és ennek a tanfolyamnak a végzettjei közül választottak ki szakembereket - az MFB leendő alkalmazottait. Ezen a tanfolyamon minden aimag közgazdásza vett részt, és 1991 júliusa óta 18 aimagban és három városban 29 brókercég alakult az MFB keretein belül , amelyek lehetővé tették az értékpapírok vásárlását és eladását az egész országban.
1992. február 7-én megnyílt az elsődleges értékpapírpiac, és megtörtént az első adásvétel a mongol tőzsdén. 1992-1995-ben összesen 475 állami vállalatot privatizáltak, amelyekből 96,1 millió darab, 8,2 billió tugrik értékben értékesített részvényt sikerült befektetési részesedés formájában az elsődleges piacon értékesíteni .
Az 1994-ben elfogadott „Értékpapír-törvény” nemcsak az Értékpapír-felügyelet (SEC) létrehozását tette lehetővé, hanem a másodlagos értékpapírpiacon történő kereskedés elindítását is. A másodlagos piac bevezetése kapcsán szükségessé vált valamennyi, az MFB által finanszírozott brókercég privatizációja. Ezért az 1995. évi 170. számú kormányrendeletet, az „MFB ideiglenes szabályzatát” felülvizsgálták és újra jóváhagyták. Az „Értékpapírtörvény” és „Az MFB Ideiglenes Szabályzata” értelmében a Tőzsde nem kereskedelmi célú állami vállalati státuszt kapott, mint értékpapír letétkezelő és szervezője az értékpapírok adásvételének. Az új értékpapír-piaci törvény 2002. decemberi Nagy Khural (Mongólia SGH) általi jóváhagyásával az MFB 100%-os állami tulajdonú részvénytársasággá alakult . Ennek eredményeként az értékpapír letétkezelői tevékenység egy, az MFB-től független új társasághoz került. Az MFB az értékpapírok adásvételének szervezőjeként, illetve azok nyilvántartójaként kezdett működni.
Az MFB-nek, mint részvénytársaságnak Felügyelő Bizottsága és Igazgatósága van . Főbb osztályain (analitikai kutatás, informatika, pénzügyi-gazdasági, nyilvántartási és ellenőrzési, PR osztály, üzletviteli osztály) több mint 50 szakember dolgozik.
A másodlagos értékpapírpiac 1995. augusztus 28-i megnyitása óta, 2008 végén az MFB-n 3365 kereskedési műveletet végeztek 361,4 milliárd tugrik értékben, ebből 176,5 milliárd tugrik a tőzsdei, államkötvények - 170,2 milliárd tugrik. , vállalati kötvény - 14,7 milliárd tugrik.
A piaci kapitalizáció 2008. december 31-én 515,9 milliárd tugrik, a TOP-20 index 5583,22 pont volt.