A Horvátországi Szerb Ortodox Egyház kolostorai a Szerb Ortodox Egyház fennhatósága alá tartozó ortodox kolostorok , amelyek korábban a Horvát Köztársaság területén léteztek vagy jelenleg is működnek .
Az első szerb kolostor a Horvát Királyság területén a Krupa kolostor volt , amelyet 1317-ben alapítottak olyan szerzetesek, akik II. Stefan Uros király költségén menekültek el Boszniából a törökök elől [1] . Körülbelül ugyanebben az időben alapították meg a Krka-kolostort Jelena Šubić Nemanjic hercegnő, IV. Stefan Uroš király nővére és Mladen III. Šubić horvát nemes felesége [2] költségén . A szerbek tömeges letelepítése során a katonai határvidékre , megkezdődött az ortodox kolostorok építése. Ezek egy részét, például Brsljanac, Komogovina és Marcha kolostorait az osztrák hatóságok a 18. század második felében bezárták. Sok kolostor szenvedett a második világháború alatt, amikor a horvát Ustaše végrehajtotta a szerbek népirtását és a szerb ortodox egyház üldözését. A kolostorok egy része horvát csapatoktól és martalócoktól is szenvedett az 1991-1995-ös háborúban , köztük a középkori Krupa és Krka kolostorok [3] [4] . A háború után számos kolostor újjáépítése és felújítása kezdődött meg.
2013 -ban a szerb ortodox egyház tizenhat kolostora működött, ebből kettő - a zágrábi-ljubljanai metropolisban [5] , három - a gorno- karlovacki egyházmegyében [6] , hat - a dalmát egyházmegyében [7 ]. ] , négy - a szlavóniai egyházmegyében [8 ] , egy - az Osechkopil-Baransky egyházmegyében [9] .
A listán a Szerb Ortodox Egyház horvátországi kolostorai szerepelnek. ABC sorrendben vannak
Asztal:
A rendezés a táblázatok bármelyik kiválasztott oszlopával elvégezhető, kivéve a fényképeket tartalmazó oszlopot.
| Név | Létezés évei | Elhelyezkedés | Koordináták | Egyházmegye | Fénykép |
|---|---|---|---|---|---|
| Brshlyanac ( szerb. Brshjanac ) |
1715-1779 [ 10 ] [11] | Moslavacka Gora | 45°37′05″ s. SH. 16°47′45 hüvelyk e. | Zágráb-Ljubljana | |
| Ostrogi Szent Bazil ( szerb Manastir Svetog Vasilyja Ostroshkog ) |
2005 – jelen [12] | Csernogorci falu Imotski város közelében | 43°27′04″ s. SH. 17°12′41 hüvelyk e. | dalmáciai | |
| Gomirje ( szerb. Gomirje ) |
1600 – jelen [13] [14] | Gorski Kotar régióban | 45°20′37″ é SH. 15°06′41 hüvelyk e. | Gornokarlovatskaya | |
| Gorica ( szerb. Gorica ) |
A 18. század eleje – napjainkig [15] | Donji Budachki falu [ | 45°22′00″ s. SH. 15°35′51″ K e. | Gornokarlovatskaya | |
| Dragović ( szerb. Dragoviћ ) |
1395 – jelen [16] [17] | A Cetina folyó partja Vrlika város közelében | 43°51′50″ é. SH. 16°30′41 hüvelyk e. | dalmáciai | |
| Komogovina ( szerb. Komogovina ) |
1693-1773 [ 18 ] | Komogovina falu Kostajnica és Petrinja városai között . | 45°14′00″ s. SH. 16°32′00″ e. e. | Gornokarlovatskaya | |
| Krka ( szerb. Krka ) |
1350 – jelen [2] [19] | Nem messze Kistanye városától | 43°57′44″ é. SH. 15°59′24″ K e. | dalmáciai | |
| Krupa ( szerb. Krupa ) |
1317 – jelen [1] [20] | A Krupa folyó partja Knin és Obrovac városai között | 44°11′31″ s. SH. 15°53′14″ K e. | dalmáciai | |
| Lepavina ( szerb. Lepavina ) |
1550 – jelen [21] | Lepavina község, Sokolovac község | 46°05′29″ s. SH. 16°40′39″ K e. | Zágráb-Ljubljana | |
| Marcha ( szerb. Marcha ) |
A XVI. század vége – 1755 [22] | Stara Marcha falu Ivanic Grad városa közelében | 45°46′02″ s. SH. 16°28′56″ K e. | Zágráb-Ljubljana metropolis | |
| Orahovica ( szerb. Orahovica ) |
1583 – jelen [23] | Virovitica városának közelében | 45°33′19″ é SH. 17°54′22″ K e. | szlavóniai | |
| Pakra ( szerb. Pakra ) |
1556 – jelen [24] | Papuk - hegy Pakrac és Daruvar városai között | 45°33′14″ é SH. 17°20′13 hüvelyk e. | szlavóniai | |
| Sveta Lazarica ( szerb. Sveta Lazarica ) |
1874 – jelen [25] | Dalmát-Koszovó | 43°57′02″ s. SH. 16°12′49″ hüvelyk e. | dalmáciai | |
| Keresztelő Szent
János sr ] |
1688 – jelen [26] | Medak | nincs adat | Gornokarlovatskaya | |
| Szent Anna ( Srb. Svete Ane ) |
1730 – jelen [27] [28] | Daruvar város közelében | 45°39′06,1″s. SH. 17°16′11,1″E d. | szlavóniai | |
| Nagyhét ( Srb . Svete Nedjeje ) |
1928 – jelen [29] | Ochestovo | nincs adat | dalmáciai | |
| Nagypéntek ( Srb. Svete Petke ) |
1936 – jelen [30] [31] | Zágráb városa | 45°12′12″ é SH. 17°59′40″ K e. | Zágráb-Ljubljana metropolis | |
| Boldogságos Szűz Mária mennybemenetele Dalskaya Planinában [ (
szerb . |
1758 – jelen [32] | Erdut közösség | Osechkopilsko-Baranskaya | ||
| Jasenovac ( szerb. Jasenovac ) |
1775 – jelen [33] | Jasenovac közösség | 45°16′18″ é SH. 16°54′43″ K e. | szlavóniai |
| A horvátországi szerb ortodox egyház kolostorai | ||
|---|---|---|
| ||