Mozyr (Kalinyingrádi régió)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. szeptember 9-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 8 szerkesztést igényelnek .
Falu
Mozyr
német  Klein Gnie
é. sz. 54°26′. SH. 21°29′ hüvelyk e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Kalinyingrádi régió
Önkormányzati terület Pravdinszkij
Vidéki település Mozyr
Történelem és földrajz
Első említés 1567
Korábbi nevek 1946-ig - Klein Gni azt.  Klein Gnie
Középmagasság 50 m
Időzóna UTC+2:00
Népesség
Népesség 449 [1]  ember ( 2010 )
Digitális azonosítók
Telefon kód +7 40157
Irányítószám 238416
OKATO kód 27233813001
OKTMO kód 27719000621
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Mozyr ( 1946 -ig  - Klein Gni ( németül  Klein Gnie )) - falu a kalinyingrádi régió Pravdinszkij kerületében . Mozyr vidéki település közigazgatási központja . Népesség - 449 [1] fő. (2010).

Földrajz

Mozyr 45 km-re fekszik Pravdinszktól és 97 km-re Kalinyingrádtól . A községen áthalad a köztársasági jelentőségű autópálya és a Csernyakhovsk - Zseleznodorozhny vasútvonal . Jelenleg le van zárva a forgalom elől. A falu közelében egy bal parti mellékfolyó ömlik a Putilovka folyóba - a Yasenka folyó .

Történelem

A település a Bartiáról elnevezett történelmi kelet-poroszországi régióhoz tartozik . Klein Gni első dokumentált említése 1567-ből származik.

1871-ben vasútállomást nyitottak a faluban az Insterburg (ma Csernyahovsk)-Gerdauen (ma Zheleznodorozhny ) vonalon. 1901 -ben épült fel a neogótikus templom épülete . A második világháború előtt a faluban volt téglagyár, kovácsműhely, malom, iskola és szálloda.

A második világháború eredményeit követően Klein Gni a Szovjetunió része lett . 1946-ban Mozyr névre keresztelték.

Népesség

Népesség
18851910 [2]19331939 [3]2002 [4]2010 [1]
391 732 1030 1014 540 449

Oktatás, kultúra és sport

A községben található középiskola, kulturális és szabadidőközpont, könyvtár, óvoda.

Látnivalók

A név etimológiája

Az új nevet a fehéroroszországi munkások egykori lakóhelye kapta, akik a háború utáni kalinyingrádi régiót egy nagy ipari központból és a legnagyobb fehérorosz folyami kikötőből, Mozir városból érkeztek újjáépíteni [5] .

Linkek

Jegyzetek

  1. 1 2 3 2010-es összoroszországi népszámlálás. Kalinyingrádi régió. 10. táblázat Városi körzetek, önkormányzati körzetek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága . Hozzáférés dátuma: 2013. november 28. Az eredetiből archiválva : 2013. november 28.
  2. (1910) (német)
  3. (1939) (német)
  4. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Kalinyingrádi régió. A népesség száma és megoszlása ​​. Hozzáférés dátuma: 2014. február 3. Az eredetiből archiválva : 2014. február 3.
  5. Kalinyingrádi Területi Egyetemes Tudományos Könyvtár – Helytörténet