A Beaver modell egy csőd-előrejelzési modell , amelyet William Beaver közgazdász közzé 1966-ban.
William Beaver amerikai közgazdász 1966-ban publikálta munkáját [1] , amelyben elsőként használta pénzügyi mutatók segítségével a vállalatok csődjének valószínűségét. A mintában 79 amerikai vállalat szerepelt, amelyek 1954 és 1964 között csődbe mentek. Minden csődbe ment vállalat esetében az illesztési elv szerint egy nem csődbe ment vállalatot adtunk a mintához .
A modell lehetővé teszi a vállalat pénzügyi helyzetének felmérését a lehetséges jövőbeni csőd szempontjából. A modell mutatói a mérlegből (1. nyomtatvány), a pénzügyi eredménykimutatásból (2. nyomtatvány) és a mérleg függelékéből (5. nyomtatvány) [2] származnak .
William Biver öttényezős mutatórendszert javasolt egy vállalkozás pénzügyi helyzetének felmérésére a csőd diagnosztizálására [3] :
Index | Számítási képlet | Számítási módszer | 1. csoport Prosperáló vállalatok |
2. csoport 5 évvel a csőd előtt |
3. csoport 1 évvel a csőd előtt |
---|---|---|---|---|---|
Hód aránya | (Nettó bevétel + Értékcsökkenés)/ Kölcsönzött források |
p.190(F2) + p.F5(393+394)/ p.(590+690) |
0,40–0,45 | 0.17 | (0,15) |
Jelenlegi likviditási mutató | Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek |
290. oldal/ oldal (610 + 620 + 630 + 660) |
<3.2 | <2 | <1 |
Gazdasági jövedelmezőség | Nettó nyereség / Eszközök összege |
190. (F2) / 300. o |
0,6-0,8 | 0.4 | (0,22) |
Pénzügyi tőkeáttétel | Kölcsönzött tőke / Mérleg |
oldal (590 + 690) / 700. oldal |
<0,37 | <0,5 | <0.8 |
Saját működő tőke eszközfedezeti aránya |
(Tőke - Befektetett eszközök)/ Eszközök összege |
(490 − 190) /300.o |
0.4 | <0.3 | (0,06) |
A modell előnyei [4] :
A modell hátrányai [4] :